Jókai Mór élete képeken III. - Fűzy-Molnár Zoltán fotókiállítása

Virtuális fotókiállítás
Időpont: 2025. június 1-30.
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala


Helyszíni fotókiállítás
Időpont: 2025. június 1-30. - nyitvatartási időben
Helyszín: Wekerlei Könyvtár - 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.

Jókai Mór élete

Ásvai Jókay Móric, közismert nevén JÓKAI MÓR (1825. február 18. - 1904. május 5.) 200 évvel ezelőtt született.
Jókai a márciusi ifjak egyike, regényíró, mesemondó, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Jókay Móricz néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet „Jókay Mór úrnak”, amin Jókai kezdetben bosszankodott, s frappáns válaszul ő maga is „Tóth Lőr úrnak” címezte leveleit. Később Petőfi unszolására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is jelezve, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg.
Első írói korszaka kb. 1850-1865 közé tehető: „Egy magyar nábob”, „Kárpáthy Zoltán”, „Az új földesúr”. Nemzeti és egyéni stílust hozott létre. Művei közvetve tiltakozást sugároznak az élvezethajhászó, hazafiatlan életforma, valamint az elnémetesítő, önkényuralmi törekvések ellen.
A kiegyezést követő regényei: „A kőszívű ember fiai”, „Fekete gyémántok”, „Az arany ember”. Megszűnt korábbi elismerése az arisztokraták iránt. Főhősei a korábbinál több akadályra bukkannak pályájukon. Megjelent regényeiben a modern nagyvárosi élet és a természettudományos fantasztikum: „Fekete gyémántok”, „A jövő század regénye”.
Következő írói korszaka az 1990-es évek első felére esik: „A gazdag szegények”, „A tengerszemű hölgy”, „Sárga rózsa”.
Jókai életének 80. évében hunyt el, tüdőgyulladásban. Örök nyugalomra a Kerepesi temetőben helyezték, 1904. május 9-én. Jókai első fejfáját saját háza kapufélfájából készítették, ahogy azt végrendeletében meghagyta.
A magyar széppróza napját a Magyar Írószövetség kezdeményezésére 2018 óta ünnepeljük február 18-án, Jókai Mór születésnapján.

Fűzy-Molnár Zoltán a dorogi bányavidéken született 1962-ben, az ELTE Jogi karán végzett 1986-ban. Fiatal kora óta érdekli a művészet, pasztell képeket festett és tussal rajzolt korábban.
A fényképezéssel kb. 11-12 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. Eleinte telefonnal készítette a fotóit, később vásárolt egy fényképezőgépet, már azzal kapja lencsevégre a hazai építészeti emlékeket és egyéb szépségeket.
Számára a fotózás küldetés, elhivatottság egyúttal kihívás is. Elsősorban a templomok és kastélyok belső terei, díszítései érdeklik - mivel nagy kihívásnak tekinti azok megörökítését. A népi építőművészet és a temetői hagyományok mellett sem megy el érdeklődés nélkül. Egy-egy település keresztmetszetét próbálja bemutatni, megragadva azok főbb jellemzőit, mindennapi életét és a múlt hagyományait.
Több neves személy életútját követi, mutatja be fotókon, többek között Kisfaludy Sándor és Károly, Madách Imre, Petőfi Sándor, Deák Ferenc, stb. Foglalkozott Vas- és Veszprém megye épített örökségével, az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel és személyeivel. A mostani kiállítás Jókai Mór életét mutatja be, a magyarországi-, erdélyi- és felvidéki kötődéseit.


A kiállítás keretében megtekinthető Jókai emlékhelyek helyszínei:
Görgő, Lőcse, Mácsa, Marosszentimre, Nagyenyed

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9. /könyvtári szolgáltatási helyszín/
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 15. /könyvtári programok helyszíne/
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye