Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára tudományos konferenciát szervezett, amely tematikáját tekintve a hátország mindennapjaira kívánt koncentrálni. A fókuszban a főváros hétköznapjai álltak, a közelgő háború gondolatiságának a mindennapokba való begyűrűzése. KATONA CSABA: Budapesti sörgyárak és a hadsereg kapcsolata. Az első világháború kitörése előtt az országos sörgyártás fellendülőben volt: az 1910-es évek elejére a hazai termelés 15 év alatt a duplájára nőtt, elérte az évi 3,2 millió litert. A sörgyártás legfőbbképpen a fővárosba koncentrálódott: 1913-ra a négy nagy gyár, azaz a Dreher, a Haggenmarcher, az Első Magyar Részvényfőzde és a Kőbányai Polgári a piac 70%-át fedte le. A háború kirobbanása, majd a háború évei azonban természetesen a sörgyártást sem hagyták érintetlenül. Eleinte az adatok még biztatóak voltak: 1914-ben több mint 3 millió liter sör fogyott el az országban, sőt ekkor alapították meg – az igények okán – a Fővárosi Serfőző Rt-t. Nem véletlen az sem, hogy a „Nagy Háború” idején született meg a Honvéd sör, de Hősök söre, sőt Somogyi Virtus néven is árpaléhez lehetett jutni. Összességében hogyan befolyásolták a háború évei a hazai sörgyártást és fogyasztást? Az előadás ezt vizsgálja!