A Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, a KMO Művelődési Központ és a Nagy Balogh János Kiállítóterem, 2020. április 30-án Facebook oldalaikon és a KMO YouTube csatornáján virtuális kiállítást tart „Karant_én” címmel. Az online tárlatot Dr. Feledy Balázs művészeti író vezeti fel, a videóban megtekinthetőek lesznek a kispesti képzőművészeknek, a kényszerű izolációból, üzenetként küldött művei.

1. rész

A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, mintegy felvezetésként szeretné bemutatni a Kispesten élő alkotóközösségek történetét.

Kispesten 1929-ben alakult meg a Nagy Balogh János nevét viselő képzőművészeti kör. A közbeszédben „őstehetségként” elhíresült művész munkássága inspirálta a kispestieket. Kispest önálló város volt, de egyben az ország fővárosa mellett meghúzódó peremvidék is. Közel, de egyben távol a pezsgő művészeti élettől. A Kispest-Pestszentlőrinci Képzőművészek egyesülete 35 rendes, és 60 pártoló tagot számlált. Ünnepélyes, megalakuló kiállítását Válya Gyula polgármester nyitotta meg a városháza dísztermében. A művészközösség alapítói Dul Lajos festőművész (alelnök), Hybl József szobrász (elnök), Faith István festőművész (ügyvezető alelnök), Janicsák Mihály festőművész (alelnök), Gyulai István iskolaigazgató (elnök), Boros Endre festőművész (alelnök), Szini Zoltán festő, rajztanár (elnök), Némethy Miklós festőművész (alelnök) és Eberhardt János ny.m.kir.posta főigazgató (elnök).

A művészek, a kispesti közösség elismert tagjaiként remélték, hogy a művészet megkedveltetése mellett, műtárgyvásárlásokat is eszközöl majd a város és annak tehetősebb polgárai, ezzel erősítve tovább a művészeti életet. Ám az egyesület kezdeti sikerei után lassan elmaradtak a megrendelések, vásárlások. Ám 1949-ig, az egyesület megszűntetéséig, folyamatosan rendeztek városházi tárlatokat (évente legalább kettőt), felolvasó esteket, beszélgetéseket.

2. rész

Az 1949 és 1962 közötti időszakban, az akkor alakuló helyi és országos törekvések befolyásolták a kispesti képzőművészeti körök életét. 1947. januárjában ugyan megalakult a Munkás Kultúrszövetség kispesti szakosztálya, melynek 20 kispesti tagja volt, s melynek legfőbb célja a „szegénysorsú tehetségek ingyenes továbbképzése”. (Kispest népe, 1946 in: Viola J.: 50 éves a Kispesti Nagy Balogh János Képzőművészeti kör). A kezdeményezés első kiállításán Klimó István festőművész, Nagy Balogh egykori barátja is szerepelt. Ám ugyanez év májusában újjáalakul a Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör is, az akkori polgármester, Petri Miklós elnökletével. Az újjáalakult egyesület azonban már nem tudott jelentőségre szert tenni. Létrejön a Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezetének Kispesti Csoportja, majd 1968-ban a Művészeti Alap, melyek az előbbi elsorvadásához, és az utóbbi beolvadásához vezettek. (Viola J.: 50 éves)
Az újabb fejezet 1962-ben kezdődik. Ekkor alakul (újra) újjá a Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör. Az immár Budapest XIX. kerületévé avanzsált Kispest visszatér a Nagy Balogh-i hagyományaihoz. A Kör legfőbb célkitűzése továbbra is a művészet megismertetése, megszerettetése, de alapvető célként tűzik ki Nagy Balogh János festőművész emlékének ápolását.

3. rész

A kispesti képzőművészek a kezdeti időtől kezdve szerettek volna művészeti iskolát létrehozni. A Pestvidéki Élet 1938. augusztusában arról számol be, hogy az Üllői út 35-41. szám alatt a kispesti művészközösség művésztelepet és iskolát nyitott, hat műteremmel, ám akkor ez a kezdeményezés, anyagiak híján gyorsan elhalt. 1947-ben, az kispesti iparostanonc képzésen belül gondoltak elindítani művészképzést, majd tíz évvel később Illéssy Péter állt elő egy kezdeményezéssel, egy ún. vitaiskolával. Schrotta János Frigyes túlzottan grandiózus ötlete volt az utolsó a kifulladó kispesti művészeti képzések sorában. Végül, Balás Attila segítette az ifjú művészet iránt érdeklődőket (az Ifjú Gárda Művelődési Házban), majd őt váltva, több évtizeden keresztül Gál Dezső, festőművész-tanár. Fiatalok, és felnőttek egyaránt jártak hozzá. A ma működő Helikon Kulturális Egyesület tagjai közül többen nála kezdték a rajzolást-festést. Munkásságából 2014-ben kiállítást rendeztünk.

4.rész

1974-ben nyílt meg a Nagy Balogh János Kiállítóterem. Az első kiállítók egyike Vilt Tibor szobrászművész volt. A Kiállítóterem kettős funkciót látott el, a képzőművészeti tárlatok mellett, egyben a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény székhelyévé vált.
1979-ben létrejön a Kispesti Képző- és Iparművészeti Csoport. Tagjai rendszeres kiállítói a Kiállítóteremnek, mely az 1980-as évekre elismert budapesti galériává (is) vált. A Csoporton belüli nézeteltérések miatt, és a részben kiöregedő, vagy éppen elköltöző tagság miatt, az 1980-as évek végére lényegében felbomlik.

Az újabb lendület 1995-ben jön. Ekkor alakul meg a kispesti Helikon Képzőművészeti Egyesület, mely azóta, 25 éve töretlenül része Kispest kulturális életének. Kezdetben a Kispesti Vigadó, nem túl ideális tereiben állítottak ki. A kerület, 2001-ben a Kispesti Vigadó Galériával és később az újra nyitó Nagy Balogh János Kiállítóteremmel támogatja a képzőművészeti életet. A Helikon Kulturális Egyesület tagjainak köszönhetünk több kispesti köztéri művet, köztük a 2014-ben felállított (és most utcai galériává alakult) „Helikockát” az Üllői út - Simonyi Zsigmond utca sarkán.

Tagjai rendszeresen szerepelnek országos tárlatokon, biennálékon. Tagjai között több Munkácsy- és Ferenczy -díjas alkotó, Harasztÿ István személyében Kossuth-díjas művésze is van.