Jegyek
×
Eseménynaptár
Terembérlés Tudnivalók a terembérlésről
Terembérlés
Intézmények
Sajtószoba Főoldalra Vissza
Konferencia művelődésről és helytörténetről

Művelődés és helytörténet – A lokalitás szerepe a XXI. században címmel rendezett ünnepi konferenciát az idén 150 éves Kispest tiszteletére a KMO.

2021. október 7-én, 9.30-tól kezdődő szakmai konferencián az egybegyűlteket Gábor Ilona a KMO igazgatója, Gajda Péter Kispest polgármestere és Hiller István történész, Kispest országgyűlési képviselője köszöntötte. Többek között szó esett arról, hogy minden évben nagyon fontos, hogy a kerület születésnapját – 1871. június 11-én lett önálló kisközség Kispest –, méltó módon ünnepeljük meg.

A képre kattintva galéria nyílik. (32 kép)


Ünnepi megnyitóbeszédében Hiller István történész, Kispest országgyűlési képviselője a művelődés, munkásművelődés, közösségépítés és lokálpatriotizmus kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal, hangsúlyozva, „az a helyes történeti szemlélet, ha kimondjuk, hogy ezeknél a nagyvárosoknál, így a mi a hazánk esetében Budapesten csak úgy vizsgálható a magyar művelődés és lokálpatriotizmus története, hogyha a munkásság történetét, a munkásművelődés történetét, azt az elképesztő tevékenységet, amelyet különböző helyeken – és itt jön be a lokalitás – a magyar munkásság annak idején elvégzett, együtt vizsgáljuk… És hogyha megnézik, milyen köröket szerveztek a múlt század előtti, tehát a 19. század végén, a 20. század első évtizedeiben itt, a mi kerületeinkben ezek az emberek, ezek a csoportok, munkások, elképesztő… Ezek az önszerveződésnek mind igen fontos részei, kiszakíthatatlan részei az egésznek. Márpedig, hogyha így van, a magyar munkáskultúra egyik fellegvárában vagyunk, akkor meg kell vizsgálni azt, hogy a konferencia témája, a helytörténet és művelődés hogyan kapcsolódhat össze, és ebben magának a helynek, mi a szerepe, ezt csak ebben a kontextusban lehet és érdemes megvizsgálni. Arról van szó, hogy érezni kell ebben az emberit, a mennyiség mellett azt a kvalitást, ami megadja azt a tudatot, amit mi itt mindannyian érzünk Kispesten, éreztek Pesterzsébeten vagy éppenséggel Győrben, de ennek a vizsgálata, hogy valaki büszke arra, hogy kispesti, hogy valaki szeret pesterzsébetinek lenni, az egy nagyon fontos összetartó, önazonosságtudat-építő dolog”.

A konferencia első részének – A dél-pesti régió kulturális hagyományai 1950-ig – nyitóelőadását Dr. Holló Szilvia Andrea történész-muzeológus, a Postamúzeum igazgatója tartotta Budapest környéki települések születése címmel. A pesti agglomeráció fejlődéséről, a nagyvároshoz való kapcsolatáról, a Nagy- Budapest tervekről beszélt: 1870-től nem egészen 100 év alatt alig létező települések váltak méltóvá arra, hogy Budapest kerületeivé váljanak.

Siklós Zsuzsanna történész, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Kispest kulturális színtereinek változásairól beszélt. Arra koncentrált, hogy melyek voltak azok az épületek – vendéglő, színház-vendéglő, mozi, vigadó, munkásotthon, ipartestületi székház – amelyek lehetőséget adtak az itt élőknek arra, hogy kulturális egyesületeiket működtetni tudják, hogy bemutatókat tudjanak csinálni, hogy egyáltalán együtt tudjanak élni, együtt tudjanak működni.

Pápai Tamás László történész, a XVIII. kerületi Tomory Lajos Múzeum munkatársa a Kispesti Textilgyár munkásjóléti létesítményeit, intézményeit mutatta be a ’30-as és ’40-es években, a bölcsődétől, óvodától gyermekotthontól, az étkezés, lakhatás, orvosi ellátás biztosításán át a sportolási és művelődési lehetőségekig.

A második blokkot – Hasonlóságok és különbségek 1950 után a kulturális intézményhálózat kialakításában – Várhalmi András, a Csili Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója indította, Megváltozott kulturális színterek – a művelődési intézmények szerepének újraértelmezése című előadásával.

Dr. Gönczi Ambrus történész, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője a mai József Attila lakótelep – egykor Mária Valéria telep – történetét mutatta be a kezdetektől: hogyan keletkezet a Trianon utáni menekültek szálláshelyéül szolgáló fabarakkokból és téglaházakból álló szükséglakótelep, majd hogyan épült fel több lépcsőben a helyén 1981-re a mai lakótelep.

Mohay Orsolya művészettörténész, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény munkatársa a kispesti képzőművészeti élet lehetőségeit és színtereit mutatta be az 1898 és 1989 közötti időszakban, különös tekintettel a modernizációs törekvésekre.

A harmadik szakasz – Új digitális világ születése és hatása az intézményrendszerre –a Közösségi média és a digitalizáció szerepe a múzeumi kommunikációban című előadással kezdődött, D. Udvary Ildikó igazgató dolgozatát Skaper Brigitta muzeológus olvasta föl.

Mayer Adél, a Tomory Lajos Múzeum múzeumpedagógusa az intézmény múzeumpedagógiai foglalkozásait, közművelődési tevékenységét mutatta be.

Közösségépítés a könyvtárban és a könyvtári online térben címmel a Wekerlei Könyvtár szolgáltatásairól, programjairól beszélt Kocsisné Burkus Vénusz informatikus könyvtáros.

A Művelődés és helytörténet konferencia a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

forrás: kispest.hu

 
Budapest, 2021. október 8.

--

KMO Művelődési Központ és Könyvtár
Cím: 1191 Budapest, Teleki u. 50. 
Telefon: 282-9752/0108 
Fax: 282-9752/0113 
E-mail: kmo@kispest.hu
Web: https://www.kmo.hu 
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: KMO Facebook oldal
Látogasson el Youtube oldalunkra is: KMO Youtube csatorna

 



Elégedettségmérés

KMO Művelődési Központ és Könyvtár - Minden jog fenntartva!