Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény egyik leglátványosabb tárgyegyüttese Gulyás Benjámin patikájának berendezése, 1927-ből. A bútorzat jelenleg a Gyűjtemény állandó kiállításában tekinthető meg.

A bútorzat tervezője Erhardt Ernő belsőépítész, korának egyik igen foglalkoztatott tervezője. Cikkünkben igyekszünk utánajárni a kispesti patika formanyelvének, alkotója izgalmas életének és munkásságának. Szó lesz egy asztalosbálról, bútorkiállításról, jubileumi tárlatról, kávéházakról, bárokról, lakóházakról az 1920-as évektől egészen az 1970-es évekig.

Minden kutatás izgalmas, új utakat rejt magában, erre az utazásra hívjuk Önöket 2021. április 8-án megjelenő új cikkünkben.

Fotó: Gulyás Benjámin és felesége a patika előtt /  Gulyás Benjámin a patikában

Erhardt Ernő munkássága - Gulyás Benjamin kispesti patikus gyógyszertári berendezése
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész

Erhardt Ernő 1898-ban született Graz -ban, 1914-ben¹, 16 évesen kezdte meg tanulmányait az Magy. Kir. Orsz. Iparművészeti Iskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)². Tanulmányai során államsegélyben részesült az 1916/17-es tanévben, 1917-ben kapott III. éves végbizonyítványt jó eredménnyel. 1918. május 16-án vonult be a katonasághoz³ , így feltehetően a Nagy Háború utolsó hat hónapját végig harcolta. Személyes életéről szinte semmit nem tudunk. Édesapja dobozgyáros volt (I. ker. Győri út 2/b) ⁴ . Ő maga okleveles építőiparművészként hirdette magát, címként a Kertész utca 48. számot adja meg (illetve a Nagyatádi Szabó utca 48. számot). ⁵

Az Iparművészeti Iskola hallgatójaként Györgyi Dénes a Magyar Iparművészet folyóirat szerkesztője több számban is bemutatja munkáit, több más hallgató között. 1918-ban, végzősként egy parasztház terve és egy úriszoba berendezése is megjelenik tőle.⁶ Mindkét terv illeszkedik a korszak gondolatkörébe.

Az angol Arts and Craft mozgalom indította el azt a vágyat Európa szerte, mely a rossz minőségű gyári termékek helyett a kézművesipart támogatja, így juttatva hasznos és szép tárgyakhoz a lakosság szegényebb rétegeit is. Ehhez a múltba nyúltak vissza, megszabadítva a tárgyakat a hasztalan díszítményektől, hogy egyszerű, jól funkcionáló dolgokat készítsenek. Magyarországon kézenfekvő volt a népi művészetet felhasználni erre a célra. Szerettek volna létrehozni egy modern, magyar iparművészetet, mely mindent áthat. A lakóháztól, annak berendezéséig.

Magyar iparművészet, 21.évf. 1-3.sz., 1918

Erhardt Ernő enteriőrjei a Kézműipari kiállításon, 1926

A szecesszió vége (1909) utáni időszakot egyfajta megtorpanásként szokták jellemezni. Tény, hogy sok tervező tért vissza a korábbi korok jól ismert stílusformáihoz, de mindeközben, például Kozma Lajos, vagy Kaesz Gyula folytatta kísérleteit. Kozma ún. „barokk” korszaka éppen az 1920-as évekre jellemző. Stilizáló díszítményeket helyez bútoraira, erőteljes korpuszokat alkot, szekrényei építményjellegűekké válnak, olykor magas oromdíszt is kapnak. Ez az 1920-as években lezajlott, barokk formákat idéző korszaka juttatja el őt egészen a konstruktivitásig. A mi szempontunkból ez azért érdekes, mert nagyon sok művészre gyakorolt komoly befolyást. Többek között Kaesz Gyulára és feltételezésem szerint Erhardt Ernőre is, ki mindkettőjüknek közeli kortársa, Kaesz Gyulával egy időben jártak az Iparművészeti Iskolába. Az 1920-as évekből nagyon kevés munkát találtam tőle, bár a Magyar Iparművészet cikke szerint „több jól sikerült boltberendezéssel vonta magára az iparművészet iránt érdeklődők figyelmét”⁷.1926-ban a kézműipari vásáron mutatott be két enteriőrt. Egy hálószoba berendezést és egy ebédlőt, melyek felkeltették a figyelmet. A Magyar Iparművészet a kiállított tárgyakrólfotókat közölt és egy rövid leírást is.

Kézműipari kiállítás, 1926 in: Magyar Iparművészet

"Egészen egyéni stílusú ebédlőt állított ki, feketére pácolt, csiszolt lakkozású jávorfából. A bútorokat részben antikizált aranyozással borított, részben színezett faragványokkal díszítette és színezett áttört művű (á jour-) faragványokat alkalmazott ő a bútorok üveglapjainak élénkítésére. A másik intérieurje hálószoba, melynek megtervezésénél szabadon alkalmazta a francia barok-korabelí bútorok díszítő motívumait. Ezeken a halványzöldes színű, csiszolt lakkozású bútorokon is felcsillan a díszítmények diszkrét aranyozása. Megjegyezzük még, hogy a két szobaberendezés asztalosmunkái Varga Lajos és Fia jónevű műhelyében készültek ⁸, a tervek helyes megértésével megcsinált faragványos díszítések pedig Katona István aranykoszorús mester ⁹ jeles szakavatottságát dicsérik. E füzetünkben néhány részletet közlünk a tehetséges, finom ízlésű és komoly törekvésű fiatal iparművészünk ez újabb munkáiból, melyekkel méltán fölkeltette a kézműipari kiállítás kényesebb ízlésű látogatóinak érdeklődését.”¹⁰

Egy kispesti patikabútor¹¹

A Sárkány utcában¹², körülbelül a Rendőrség épületével szemben nyitotta meg Gulyás Benjámin¹³ patikus gyógyszertárát. A bútorok tervezésével 1927-ben Erhardt Ernő belsőépítészt bízta meg, a kivitelezést Sepper Illés¹⁴ asztalos végezte el, az üzlet portáljának kialakítását pedig Rösch Emil kispesti szobrász ízlésére bízta.

Egy gyógyszertár bútorzatának tervezése koncepcionális feladat. Általában véve minden gyógyszertári berendezés szigorú programot követ, melyet a célszerűség alakított ki hosszú évszázadokon keresztül. A falakon futó, alul zárt (általában fiókos), felül nyitott szekrények, a majdnem a mennyezetig vezetett magasság, a zárható méregszekrény, a vitrinek, valamint a kiszolgáló pult (tárasztal) az elmaradhatatlan mérleggel – ez az általános kép, ami egy gyógyszertári bútorzatról eszünkbe juthat. Egy patika bútorzatát az adott helyszínre kell tervezni, egy adott teret kell tökéletesen, funkciójának megfelelően betölteni. Ám ezzel együtt, vagy éppen ezért, érdekességük, egyediségük is ebben áll. Nincs két egyforma patika berendezés a világon. Stílusuk, díszítményeik, a korszak, melyben születtek teszik különlegessé e tárgyegyütteseket. Egyedi tervezést igényelnek és egyedi kivitelt. Ezért gondoljuk úgy, hogy esetleges történelmi, tudományosgyógyszerészeti jelentőségükön túl, mindegyikük fontos iparművészeti emlék is.

Gulyás Benjamin KHGY, ltsz. 168

Az Erhardt Ernő által tervezett patika bútorzata mindösszesen 23 részből áll. A fotón jól látszik a két egymás mellé helyezett pult (tárasztal). Egyikük egy egyszerűen kialakított, elhúzható üveglapokkal kialakított vitrin, másikuk azonban egy-egy kulccsal zárható, két ajtós, közepén rátett fafaragással díszített üvegezett szekrény. A vitrinek belső oldalán kihúzható fiókok találhatók. A falak mentén, a patikus háta mögött látható az ún. méregszekrény. A méregszekrényen kétfelé nyíló, tükrös ajtó található, alsó szekrénye szintén külön nyíló. Tőle mindkét irányban, szimmetrikus elrendezésben következnek azok az alul zárt, felül nyitott polcos elemek, melyekből összesen hat darab található. A bútorok párkányzatának díszítményei egységesek, kivéve a sarkokon álló egy-egy,a párkánymagasság fölé emelkedő íves záródású zárt szekrényt (korpusz). A szekrények között összekötő elemeket találunk, melyek tetején egy-egy esztergált gomb dísz osztja tovább a párkányzat látványát. Összességében elegáns, letisztult bútorzatot láthatunk, melynek elemein több stílus találkozik. Az 1920-as években az alkotók, tervezők egy része visszatért a korábbi stílusok elemeinek stilizált használatához. A patika eredeti (átadáskor keletkezett) leírásában neoklasszicistának írja le, de a bútorzat egy díszítőelemét kiemelve belekerült Bolla András A magyar art deco építészet című könyvébe¹⁵. Nos, nem véletlen ez a többféle megközelítés, hiszen a bútorzat nem mutat egységes stílusképet.

De vegyük részleteiben a bútorzat díszítményeit. Az ívelt záródású két, a sarkokat lezáró szekrény ajtaján egy-egy intarzia látható. Témája a gyógyszeres tégelyre tekeredő kígyó, a patikus foglalkozás ősi szimbóluma. A kompozíció megfogalmazása mindenképp klasszicizáló hatású, a patika edény formája is ezt a korszakot idézi. A tégely testén, mint egy medalionként egy szív látható. A kígyó, könnyed, vékony teste, pikkelyeinek könnyed érzékeltetése, visszahajló feje, a szájából előbújó nyelve keleties hatást is mutat. Nagyon finom, könnyed kompozíció, mely szépen adja vissza témája szimbolikáját.¹⁶

A méregszekrény párkányzatán végig futó egyszerűbb akantuszlevél díszítmény a fent említett két szekrényen kívül, a teljes bútorzat oromrészén látható. A párkányzat alatt látható, szintén ornamentális díszítmény szintén klasszicizáló, a pálmalevélhez hasonló stilizált felső elem azonban már utalhat a korban szokásos ókori, keleti elemek használatához, melyet előszeretettel alkalmaztak stilizált formában a szecesszió nyomán, az abban a korban mindent átható nemzeti stílus kialakítása során is.E kis díszítményben egyszerre van jelen a már-már geometrikus szerkesztés és a könnyed, hajlékony organikus virág motívum.

A tárasztal két üvegezett ajtaja között találjuk azt a díszítményt, mely a patika talán legizgalmasabb része. Ez az esztergált fa rátétszigorú, zárt szerkesztésű, erősen stilizáló, többféle motívumrendszert egybeolvasztó díszítményfolyam. A fentebb látott 1926-ban kiállított ebédlővitrin részletével összehasonlítva látszik stilizáltsága, az erőteljes dekorativitásra való hajlama is. Programjuk hasonló. Egy vázaszerű edényből, a patikánál egy a végtelenséget jelző fonatból feltörő növényi indák rendszerezett kavalkádja. A patika esetébennyilván szerepet játszik a valószínűleg jóval szerényebb megrendelői igény, ám annyira magabiztos, arányos és könnyed, hogy valóban jogosnak tűnik lényegében dekoratívnak nevezni.

Lényeges különbség a két tárgy között az ebben anagyításban jobban látszódó eredetileg színezett fa figura, fején csörgősipkával, lábán a jellegzetesen visszahajló orrú cipővel, ugyanaz a figura, aki a tálalószekrényen szolgálatkészen meghajolva előre nyújtja kezét, itt szigorú őrszemként karddal vigyázza a vitrin tárgyait. Hirtelen arra gondoltam, talán ő maga?!?

Még egypatika berendezésről tudunk, melyet Erhardt Ernő tervezett. A kispesti patika után három évvel, 1930-ban az Aranykalász gyógyszertár bútorzatát tervezte Kunhegyesen, az ottani patikus, Józsa Sándor megrendelésére. A patika elnevezését a bútorzat „aranykalász” motívumai ihlették¹⁷. Sajnos nem találtam sem bővebb leírást magáról a bútorzatról, sem fotóanyagot.

Erhardt Ernő otthona

Erhardt Ernő 1930-ban saját otthonának berendezésével hívta fel magára a figyelmet. Szó szerint. A Színházi élet hasábjain hirdeti belsőépítészeti munkásságát, a képek felirata szerint saját lakását mutatja¹⁸. Polgári otthonában felfedezhetőek az 1926-os kiállítás tárgyai. A hálószoba egésze, és két szoba részlet látható. Míg a hálószoba teljes egészében barokk hangulatot áraszt, addig a szobarészletek jóval letisztultabbak, levegősebbek. A nehéz drapériák, hatalmas festmények, a látványos, legyezőszerű háttámlájú kanapé, a szobrok, vázák, szőnyegek elegye - a jólét, a magas komfort ígéretét nyújtják a megrendelőnek. Nincs kétségem afelől, hogy 1930-ban ez az irigylésre méltó lakás, hogy a szépnek ez a klasszikusan vett elegye a vágy tárgya.

A Capri

A Capri bár (ugyan hivatalosan kávéház) 1931-ben nyitotta meg kapuit a Podmaniczky utca 8. szám alatt, az István király szállodában. Belső kialakítását Erhardt Ernőre bízták. „Az új helyiségnek Capri a neve, pompás berendezésű, csupa izlés és kényelem, amellett az egyik helyisége, ami a capriszigeti hires kékbarlangot utánozza, egyenesen szenzációs. Erhardt Ernő tervező és épitő iparművész érdeme, hogy méltó keretet tudott teremteni mindannak a szép, kellemes és szines dolognak,amit az idősebbik Flaschner itt a pesti közönségnek nyújtani akar. A Capri máris nagyon népszerű, reggeltől estig és estétől reggelig zsúfolt, érdekes, színes és vidám élet zajlik a termeiben, julius elsejétől kezdve a népszerű Csákvári duo, amely rövid év alatt Budapest kedvence lett, szolgáltatja a zenekiséretet Capri vendégeinek vidámságához.”¹⁹ – Ez áll a Színházi Élet oldalán.A hirdetés közöl egy képet a bár pultjáról.

Capri bár

Az erőteljes keretezés erősen emlékeztet a patikaberendezés kicsinyített kontúrjához. Kialakítása egyértelműen az art deco ismérveit mutatja. Bármelyik, a korszakban divatos filmben szerepelhetett volna, hangulata a német expresszionista filmeket idézi. Semmilyen fölösleges díszítmény nincs, a látványt az erőteljes keret adja, játékosságát pedig a polcok elhelyezése, melyek némelyike egyszerűen abbamarad, végein kissé kiszélesedve fel- vagy lehorgad, mintha csővezetékek csapjai lennének.

A Capri nagy sikerű hely volt. 1935-ben tette át székhelyéta Dessewffy utcába.„…az új helyiség tényleg minden olaszbájjal rendelkezik. Villanyfénybenfürdő tengerparti tájak díszítik az új terem falait, mennyezetén pergolák futnak s világítása vetekszik az olasz ég fényével. Egészen újszerűhelyiséget varázsolt a körút közelébe a Capri igazgatósága. Erhardt Ernő építő-iparművész nemes ízléssel és bőkezű gonddal a legszebbetalkotta a pesti közönség számára.” ²⁰ 

Feltételezem nem véletlen, hogy újra őt bízták meg egy hangulatos helyiség kialakításával.

ErhardtErnő munkássága az 1930-as években és az 1940-es évek elejére bontakozik ki. Rengeteg megrendelést kap és ezek nagyon jól nyomon követhetők. Rengeteg ház, nyaraló, kávéház kötődik a nevéhez. Ebben az időben munkásságának egy másik oldala is kibontakozik. Ez pedig a reprezentatív, korszakosan fontos kiállítások látványtervének megalkotása, kiállítások rendezésének a megvalósítása.

Innen folytatjuk...


________________

Források, felhasznált irodalom:

[1] https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew
[2] Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola, Budapest, 1914 ADT Arcanum
[3] https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew
[4] Asztalosok lapja 1924. január 6. p 4.
[5] A Kertész utca neve 1874-től hivatalos, mindössze egyszer változott: 1938-ban Nagyatádi Szabó István (1863-1924) eredetileg földműves, majd politikus és földművelési miniszter nevét vette fel. 1951-ben az utca újra visszanyerte eredeti nevét. in: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/06/15/kertesz_utca
[6] Magyar Iparművészet 21.évf. 1918.p.5. ill.31. ADT Arcanum
[7] Magyar Iparművészet 29évf. 6-8.sz., 1926 ADT Arcanum
[8] Ezen a kiállításon Állami díszoklevéllel tüntették ki őket in: Nemzeti Ujság, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)1926-09-19 / 212. szám ADT Arcanum
[9] Katona István faszobrász, aranykoszorús mester. Budapest, VIII., Práter u. 59. in: Koffler Károly (szerk.): Ipari címtár, 1935 (1935, Budapest)
[10] Magyar Iparművészet 1926, 29.éfv. 6-8.sz. ADT Arcanum
[11] A bútorzat a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításának része, az intézmény tulajdonába az 1970-es évek legelején került, a patika épületének szanálása előtt. Majd a bútorzat egy része letétként a Kispesti Egészségügyi Intézet igazgatói irodájába került. A kétezres évek első felében került vissza a Helytörténeti Gyűjtemény raktárába. A Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatok segítségével 2007 és 2012 között folyamatos restauráláson eshetett át. A restaurálást Nemes Tamás végezte.
[12] 1930-tól Szent Imre herceg út, 1946-tól Ady Endre út, a patika címe bezárásakor Ady Endre út 62.
[13] Gulyás Benjámin 1892. március másodikán Tiszanánáson született. Diplomáját Budapesten, 1920. június 23-án vette át. 1928-tól kispesti lakos és gyógyszertár-tulajdonos volt. Tagja volt továbbá Országos Gyógyszerész Egyesületnek. Kispesten jelentős munkásságot fejtett ki 1936-tól, mint városi képviselő és református presbiter. Visszaemlékezéséből tudjuk, hogy 1928 május elsején vette meg gyógyszertárát, mely Kispesten a hetedik, Wekerle-telepen az első gyógyszertár volt. A patikát a gyógyszertárak államosításakor 1950-ben vették el tulajdonosától, akit lehelyeztek a Heves megyei Adács község gyógyszertárának felelős vezetői posztjába, ahol még 11 éven keresztül dolgozott és ahonnan 1961-ben, 71 éves korában vonult nyugdíjba. in: KHGY iratanyagai
[14] Sepper Illés 1883. 07. 20-án született az ausztriai Alsóőrön. Felügyelőbizottsági tagja volt a Magyar Iparosok Hitelszövetségének (alapítva 1914, 1922-ben már nem működött). Műhelye a IX. kerület Mátyás utca 5-ben volt. In: https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew; Magyar Pénzügyi Compass, szerk. Kormos Gyula, 1.köt. 1922-23, bp. 1923
[15] I.kötet, 2016, 76.old
[16] Hygeia (az egészég istensége) eredetileg egyik kezében tart egy csészét, a másikban a kígyót, melyet a csészéből táplál. in: Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből, Összeállította: Kapronczay Károly, Johan Béla Alapítvány-Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2016, p.12
[17] Józsa Patika – Aranykalász Gyógyszertár, Kunhegyes, 1930 in: Gyógyszerészet VII.évf.1.sz. p14.
[18] Színházi Élet 1930-10
[19] Színházi Élet1931-28p.88-88
[20] Színházi Élet 1935 -52 p. 178-179