Az első nemzetközi nőnapot az Egyesült Államokban február utolsó vasárnapján 1909-ben tartották, amelyet több ország eltérő napokon követett. A nemzetközi nőnap időpontja ma március 8. A nőnap elfogadottsága egyben a női emancipációs törekvések elismerése is volt.

Siklós Zsuzsa, a Kispest Helytörténeti Gyűjtemény vezetője Nőnapi írásából megismerhetik Kispest jeles nőit, asszonyait, akik társadalmi vagy tudományos, művészeti szerepvállalásukkal írták bele magukat Kispest és az ország nőtörténetébe.

A helytörténeti írás 2021. március 8-án, 10 órától olvasható ezen az oldalon:

 Kispesti Nők

Kispesti hírességek a Magyar Asszonyok lexikonjából

Kevesen ismerik ma már Bozzay Margit nevét. Egykoron kiváló újságíró volt, aki a nők helyzetével, társadalmi presztízsével foglalkozott. Szerkesztőként dolgozott a Pesti Hírlapnál, a Pesti Divatnál, a Reggeli Magyarországnál és a Kincses Újságnál. Verseket, elbeszéléseket is írt. Nagy elhatározásra jutott, mikor is egy különleges lexikont állított össze, Magyar Asszonyok lexikonja címen. Az összegyűjtött anyagot 1931-ben bocsátotta az érdeklődök rendelkezésére.

Szerkesztőként a lexikon előszavában a következőket írja:

„Hogy van-e a külön női lexikonnak létjogosultsága a napról-napra szaporodó lexikonok rengetegében, igazán nem lehet kétséges, ha meggondoljuk, milyen szerepet tölt be a modern nő a család körében való ősi hivatásán kívül a mai, erősen megváltozott viszonyok között.”

De kik is szerepelnek a lexikon lapjain? Foglalkozásukat tekintve férjüket támogató feleségek, szegénygyermekek gondozásában résztvevő patrónusok, óvónők, orvosnők, tanárok, művészek: festők, írók, színművészek, valamint tánc- és mozgásművészetet oktatók és zeneművészek.

A lexikonban szereplő nevek, és arckép fotók az akkori társadalmat reprezentáló személyiségek, akik közül mára már csupán egy-két név lehet ismerős, Ilyen például dr. Madzsar Józsefné Jászi Alice, akinek a mozgásművészet területén létrehozott úttörő munkássága ma is ismert. VÍzvári Mariska színésznő, akinek a konyhaművészet terén elért remekei, és könyve őrizte meg igazán a nevét. Vagy Várnai Zseni író, költő, kinek versei széles körben váltak ismertté - művei eljutottak az angolszász nyelvterületre is. Várnay Marienne „Ő volt az első magyar nő, aki építészmérnöki diplomát nyert.” 1924 után három évig bel- és külföldön dolgozott, majd felvették a mérnöki Kamarába, amelynek építészeti szakán ő az első magyar női tag. Számos kül- és belföldi pályázaton vett részt. Ezek közül a győri városrendezési pályázaton díjat is nyert.

A lexikon oldalain felbukkannak Kispesten élő és dolgozó nők, nem is kevesen.

Bráz Jánosné ( Antal Anna), aki 1913-tól élt Kispesten. Karitatív tevékenysége nyomán alakult meg a hadiárvák számára a Szent Alajos fiú otthon a Kisfaludy utcában. Az épület mai is áll a Kisfaludy utcában.

dr. Csorna Eszter gyermekorvos, aki pályája kezdetén Bókay János mellett gyakornokoskodott, dolgozott a Stefánia gyermekkórházban 1928 óta az O. T. I. kispesti gyermekrendelőjének osztályvezető orvosa volt. Magyar és német nyelven számos cikket és értekezést irt, főként a gyermekgyógyászat témaköréből.

dr. Melha Armandné, leánynéven dr. Hilf Paula

Az 1913-as években a Wekerle-telep 7. szám alatt élt férjével. Szemészként gondozta és ápolta a Magyar Államvasút és Gépgyár dolgozóit. Orvosként felügyelte a posta dolgozóit. Tevékenyen részt vett a közegészségügy fejlesztésében támogatta és segítette a Vöröskereszt munkáját. Férjével együtt a belvárosban 1920-tól az un. Zander [1] intézet vezető orvosai voltak.

Ez a magán gyógyintézet sok elismerést és kudarcot is hozott számukra. 1930-ban arról cikkeznek a Kispesti lapok, hogy az intézet csődje miatt válságba került a család és dr. Melha Armand kénytelen volt lemondani fővárosi törvényhatósági tagságáról is.

Dr. Hilf Paula orvosi tevékenysége mellett irodalmi munkásságot is kifejtett. „Versei különféle nap és hetilapokban látnak napvilágot s közülük 40-et meg is zenésítettek, sőt néhányat japánra és franciára is lefordítottak. Igazgatósági tagja a Magyar Írónők Körének. Tagja a Gárdonyi Géza Társaságnak, alelnöke a Magyar-Lengyel Egyesületnek, tagja a Pro Hungáriának stb.”- olvashatjuk a lexikon szócikkében

dr. Mészáros Andorné, leánynéven Vay Gizella grófnő, született Budapesten.

A már elszegényedett grófi családból származó Vay Gizella művészeti és társadalmi szerepvállalása tette ismertté Kispesten. Férje, aki feltehetően ügyvéd volt, hősi halált halt az I. világháborúban. Az özvegyen maradt grófnő a Hadiárvák, rokkantak támogatását szívügyének tekintette. Társelnöke volt a Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetségének, Kispesten szintúgy részt vett az árván maradottak ellátásában. Fontos tagja és aktív résztvevője volt Kispest társadalmi életének legyen szó Endresz György és Magyar Sándor fogadására szervezett ünnepségről, vagy a Kispest FC Franciaországi turnéjáról hazatérő csapat tiszteletére rendezett bálról.

Szobrászként is bemutatkozott a Pesti Hírlap képes illusztrációt közölt Jókai Mórról készült „apró szobrocskájáról”. Találkozhatunk olyan hirdetéssel is, mely ezt a szobrot ajánlja, a nagyérdemű figyelmébe melyet a művész Kispesti lakásán vásárolhatnak meg az érdeklődök.

Petényi Istvánné, leánynéven Benedek Terézia

Alapító és választmányi tagja a Kispesti Fiúárvaháznak, tagja a Magyar Úrinők Egyesületének, a Magyar Szentkorona Rendnek és zászló- anyja a 115. számú Zrínyi cserkészcsapatnak. Férje Petényi István nyugalmazott gimnáziumi igazgató. 1940 januárban halt meg.

Farádi Veres Izabella festőművésznő ugyan nem élt Kispesten, azonban az Evangélikus Templom egyik meghatározó oltárképét, a Gecsemáné kertben imára boruló Jézust ő festette a hívek számára. Farádi Veres Izabella két oltárképet készített . A kispesti evangélikus templomban megtalálható képen kívül másik festménye a gödöllői evangélikus egyház birtokában van.

Vidner Lili zongoraművésznő, 1912-ben született Bécsben. Édesapja zenetanár volt, aki hamar felismerte gyermeke tehetségét. A gimnáziumot a kispesti reálgimnáziumban végezte. Már 14 éves korában szerepelt a nagyközönség előtt.

„ Webernek e pompás művét Vidner Lili, a Nemzeti Zenede 14 esztendős tehetséges növendéke játszotta. A fiatal zongorista ötéves korában kezdte el zenei tanulmányait gróf Zichy Géza pártfogása alatt, abszolút hallása és fejlett zenei érzéke van, aki figyelemreméltó technikai készségéről már több nyilvános szereplése alkalmával tett tanúbizonyságot. „ írja az MTA Zene című folyóirata 1927-ben. Erről a koncertről a Színházi Élet is beszámolt.”

1934-ben Kispesten a Nagysándor József utca 35. szám alatt zeneiskolát nyitott, az iskola iránt érdeklődők megtalálhatták hirdetését a Kispest Szentlőrinczi Lapokban.

Egész életét a zene, a színpad és a tanítás határozta meg. 1969-ben a Pesterzsébeti Csili Művelődési központban oktatta a fiatalságot.

Mindazok, akik 1931-ben bekerültek Bozzay Margit által szerkesztett lexikonba, életükkel, munkásságukkal bizonyítottak a következő évtizedekben is.

Talán most is megérdemlik, hogy egy rövid írás keretében őrizzük emléküket.

A képek és szöveg forrása: http://mtda.hu/, http://keptar.niif.hu

[1] Dr. Jonas Gustav Vilhelm Zander (1835. március 29., Stockholm - 1920. június 17.) svéd orvos, aki ortopéd és a mechanoterápia egyik megalkotója.) forrás:https://hu.qaz.wiki/wiki/Gustav_Zander