Quantcast
Jegyek
×
Eseménynaptár
Terembérlés Tudnivalók a terembérlésről
Terembérlés
Intézmények
Figyelem! A program archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.
Rendezvény Főoldalra Vissza
ONLINE! Bálok Kispesten - helytörténeti írás Rendezvény
2021. február 2. kedd 10:00

Eljön a farsang

 

A bálok a bálozás szokása, évszázadok óta kiemelkedő közösségteremtő- és megtartó esemény. A táncvigalmak általában kötődnek valamely évszakhoz, valamilyen népszokáshoz. Farsangi bál, arató bál, szüreti bál osztja fel a hétköznapokkal teli évet. A tél temetése a tavasz eljövetelének várása jelenik meg a vízkereszt után induló első báli szezonban. A bálok, mint a társasági élet egyik formája, minden társadalmi csoport számára remek alkalom a megmutatkozásra.

 

A 20. század elején a polgárság körében is megjelennek a táncos rendezvények.

A sajtó, mind az országos, mind a helyi újság, számtalan beszámolót közöl a báli eseményekről. Báloztak az arisztokraták, a vidéki és városi középosztály, a parasztság és a munkásság egyaránt. A bálok közül kiemelkedtek a farsangi báli események. A farsang a párválasztás időszaka és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt idején már tilos esküvőt tartani.

 

„Ó, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulattsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén a Krisztust.” – fakadt ki egyik prédikációjában Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben.”

Forrás: http://anyanyelvapolo.hu/vizkereszttol-hushagyoig-farsangi-idoszak/

 

A szokások azonban maradtak, a hagyomány tovább él.

Ha azt gondolnánk, hogy a farsang csupán a táncról, a vigasságról szól, tévednénk. Külön „gasztronómiai” eseménnyé válik, tájegységenként eltérő ízes, finom falatok készülnek az éttermekben, vagy akár az otthoni konyhákban - gondoljunk csak a farsangi fánkra.

Farsangi söröket, borokat hirdetnek és árulnak a kereskedők. Az élőzenével kísért mulatságokon külön, erre az alkalomra készült báli ruhákban mutatkozhattak be a hölgyek. A jelmezek és a ruhák oly annyira fontosak, hogy nemcsak a vendéglősök, de a ruhakereskedők is igen pártolják ezeket a rendezvényeket. A bálok bevételei jótékony célra fordítódnak. Egy-egy közösség számára, vagy valamilyen különleges cél szolgálatába állítják bevételeiket. A jótékonykodásnak mindig volt „szabott ára”, melyet a közösség tehetős tagjainak illett „felülfizetni”. Egy-egy társadalmi csoporttól persze ezt el is várták. Az adakozók névsorát és az általuk felajánlott összegeket a helyi lapok pontosan közzé is tették.

 

Kispesten is várták már a báli szezont. A Magyar Király Szálló vendéglőjében minden nap bál volt, ahogy az Ipartestület székházában is. Bálozott mindenki: az önkéntes tűzoltók az ipartestület, a művezetők, a sportolók, a pedagógusok, az újságírók a vendéglősök és természetesen a polgármester is.

 

1922-ben „Karneválherceg érkezése” címen arról számol be a Kispest-Szentlőrincz című újság, hogy „... az idén mindenki táncolni akar, … soha annyi tülekedés nem volt a tánctermekért, mint az idén”, pedig a bérleti költségek igencsak megugrottak. Az 1922-es év első és legnagyobb bálját a KAC szervezte. 1923-ban az Ipartestület által szervezett bált tartották a legjobbnak a híradások szerint. A sort folytathatnánk, gyakorlatilag napjainkig. A bálok jelentősége az idők folyamán sokat változott. Természetesen a járványok, a gazdasági válságok, a háború háttérbe szorították ezeket az eseményeket. 1945 után újra feléledt a vágy a bálok iránt. A vállalatok, gyárak, iskolák, művelődési intézmények sorra rendezik a zenés mulatságokat, köztük, a jelmezes farsangi bálokat.

 

Biztosak vagyunk benne, hogy 2022-ben újra jelmezt ölthetünk a farsang jegyében és tánccal, vígassággal várhatjuk a tavaszt.

 

Szerző: Siklós Zsuzsa, Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény

 

 

 



Elégedettségmérés

KMO Művelődési Központ és Könyvtár - Minden jog fenntartva!