Rendezvény Főoldalra Vissza
ONLINE ÚTINAPLÓ - Tóth Betty Kirándulás ajánlója
Rendezvény
2020. június 9.
kedd 19:00További időpontok
Bezár
További időpontok
2020. június 9. kedd 19:00 -

Kedves Olvasó! Akik évek, évtizedek óta ismernek, azok tudják, hogy nagyon szeretek kirándulni, utazni belföldön és külföldön egyaránt. Előre megtervezem az útvonalat, szinte napra, órára pontosan, az utazás előtt hetekig, hónapokig bújom a térképeket, útikalauzokat, internetes oldalakat, azt kutatván, hogy a helyszínen, vajon mit érdemes felkeresni és milyen érdekességek fűződnek a helyhez. Van egy több százat felölelő térképgyűjteményem, ez is részét képezi a szenvedélyemnek. Elárulom, nem vagyok viszont nagy fotós, az élményeket a fejemben őrizgetem, de egy-egy érdekességet, pillanatot azért az utókor számára is megörökítek. Ezekből szeretnék válogatni egy-egy rövid kis írás-szösszenet, ajánló erejéig járványos időszakunkban. Egyelőre utazzunk gondolatban! Fogadják szeretettel tehát útinaplómat és ha már majd lehetséges, kiránduljanak, utazzanak, mert mint tudjuk „az utazás boldoggá tesz”.

 


 4. A TATAI ÖREG-TÓ TITKA



 

Az 1. útinapló a zalaszántói Béke Sztúpát mutatta be, a 2. Zemplénbe kalauzolta el az olvasókat: Tállyára és Boldogkőváraljára utaztunk gondolatban, 3. a martonvásári Brunszvik kastélyt és parkot mutatta be. Ezen írással Tatára kalauzolom el az olvasót.


Többször jártam már a Budapesttől egy órányi autóútra fekvő városban. Tatán is minden adott a teljes kikapcsolódáshoz, akár egynapos kiránduláshoz. Van itt tó, vár, Esterházy-kastély, Angolpark, mellette a nyári szabadtéri színpad, izgalmas ódon épületek, templomok.
Az Öreg-tó különlegességéről már bizonyára sokan olvastak, vagy akár látták is. A költöző madarak Magyarországon egy kis pihenést követően innen indulnak nagy vándorútjukra, az afrikai telelőre, de nagyon sok madár itt is marad a hideg hónapokban. Tata város honlap azt írja: "Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket."

Sajnos jómagam mindig nyáron látogattam el a városba, így nem csodálhattam meg ezt a többezres madár-vonulást még.
Amit viszont már tapasztaltam, az a tó nyugalma, az esti csendben üldögélni a tóparton egy üveg finom bor mellett, vagy körbe sétálni, közben egy-egy öreg fát megcsodálni, megölelni, a tóba benyúló fák ágain üldögélni, netán kisvasúttal tenni egy kirándulást a tó körül, vagy leülni halászni az esti, gyönyörűen kivilágított várral szemben a tóparton, vagy a bátrak meg is mártózhatnak a tóban a kijelölt helyen. Néha egy kis sétahajó is közlekedik a tavon, de kajakra is szállhatunk, ringatózva a tavon.

A tóról talán kevesen tudják, hogy a mocsaras területet, az Által-érből nyert, mesterségesen duzzasztották fel még a 14. század környékén, így lett talán hazánk legrégebbi halastava, talán az "öreg" jelzőt is ezért kapta.

A tóparton álló vár csodálatos színfoltja a helynek, Tata jelképe. Zsigmond király építtette, majd egykor Hunyadi Mátyás királyi nyaralókastélya volt. Állítólag 1510-ben még országgyűlést is tartottak a vár falai között. Ezt követően a vár házigazdái voltak a törökök, aztán Vak Bottyán, később a Habsburgok, majd az Esterházyaké lett a II. Világháborúig. Nagyon érdekes vármúzeumot (Kuny Domokos Múzeum) találunk jelenleg benne. (A koronavírus-járvány miatt a múzeum jelenleg zárva tart, érdemes itt tájékozódni: kunymuzeum.hu.)
A napokban olvastam, hogy egy befektető egy ötcsillagos szállodát szeretne felhúzni a tó partján. A tervekről az építtető azt ígéri, ha felépül a hotel, akkor is meg lehet tenni a 7 km-es sétautat a tó körül. Mindenesetre én azt javasolom, amíg még nem kezdődik el a beruházás, látogassanak el Tatára.

A végére mindig egy kis érdekesség: a mende-monda szerint Tata Szent Istvántól kapta a nevét, aki tatá-nak szólította nevelőpapját, Deodatus grófot, aki a tatai bencés klastrom alapítója volt. Ahogy már korábban írtam: aki nem hiszi, járjon utána!
Online utazásunk következő állomására is tartsanak velem! Legyenek szép, egészséges napjaik!


3. A martonvásári Brunszvik kastély és park


 

 

Az 1. útinapló a zalaszántói Béke Sztúpát mutatta be, a 2. Zemplénbe kalauzolta el az olvasókat: Tállyára és Boldogkőváraljára utaztunk gondolatban. Ez alkalommal egy Budapesthez közeli gyönyörű kastélyt és parkot ajánlok az oldal látogatóinak figyelmébe.

Több ízben jártam már itt, mert egyszerűen csodálatos a hely. Legutóbb a KMO kollektíváját kalauzoltam el erre a szép helyre és szerintem ők sem csalódtak.


Kispesttől a Fejér megyei település éppen 40 km-re fekszik, tehát nincs egy órai autóútra. A kastély és parkját nem lehet eltéveszteni. Ahogy besétálunk, már elénk tárul a hófehér Brunszvik-kastély, amely jelenleg Beethoven-emlékeknek ad otthont. Magáról a 18. században épült kastélyról mindenképpen érdemes leírni, hogy korábban a birtok és egy kisebb kúria a Beniczky-családé volt, majd a 18. sz. végén ifj. Brunszvik Antal barokk, később fia Brunszvik Ferenc a 19. sz. elején klasszicista, majd fia Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt. Később több gazdát cserélt a kastély, köztük a 19. sz. végén, egészen a II. Világháborúig a sörgyáros Dreher familiájé volt, majd hadi kórházzá alakult, végül az 50-es években a Tudományos Akadémia kapta meg a területet az épülettel együtt.
Miért éppen Beethoven Emlékmúzeumot rendeztek be a műemlék kastélyba, kérdezhetik többen. Nos, azért, mert a leírásokból tudni lehet, hogy anno, a huszonéves Brunszvik Teréz és Jozefin zongoratanára nem akárki volt, mint: Beethoven, akit Bécsből "csaltak" ide. Gondoljuk, hogy nagyon tetszhetett neki a környék, no, meg talán Jozefin is, mert sokszor jött és komponált itt. Egyébként az emlékmúzeumban érdekes emlékeket láthatunk a nagy zeneszerzőtől. Azt is kérdezhetnénk, hogy akkor miért nevezik Brunszvik-kastélynak... Nos, mert a Brunszvik-családé volt eredendően, de meg azért is, mert Brunszvik Teréz (1775-1861) - a hazai első óvodaalapító és első karácsonyfát állító - ezt megérdemli (sicc!) - szobrát láthatjuk a parkban! (Egyébként a kastélyhoz közel található az óvodamúzeum is.)


Ahogy a kastély, úgy a 70 hektáros park is impozáns képet mutat, pláne, ha az épülettel szemben állunk, különösen lenyűgöző a látvány. Még Teréz édesapja alakíttatta ki az angolkertet. Van itt tó, patak, kis fahíd, de még sziget is. Itt van az én kedvenc fám, egy hatalmas, Észak-Amerikából származó mocsári ciprus. A kollégák között is sokan ámuldozva nézték, a természet milyen csodálatos dolgokat tud produkálni: a fa sok-sok légzőgyökere utat tör a földből... A park természetvédelmi terület, körbe lehet sétálni, leülni, elcsendesedni, egy-egy több száz éves fát megölelgetni, hallgatni a madarak csicsergését, érezni a bokrok, fák illatát.
Egy-két éve - amikor legutóbb ott jártunk a KMO-ban dolgozó kollégákkal - nagy építkezés volt a területen, azóta felépült az Agroverzum Tudományos Élményközpont, amelyet még nem láttam, így alig várom, hogy újra ellátogassak ebbe a kis mesebeli paradicsomba.
A kastély és a park "békeidőben" belépőjeggyel látogatható. (Erről bővebb infó: https://agroverzum.hu/


A végére mindig egy kis érdekesség: itt éreztem először életemben, amikor barátokkal megöleltük a mocsári ciprust, hogy lélegzik a fa és erőt ad. Ahogy már korábban írtam: aki nem hiszi, járjon utána!


Online utazásunk következő állomására is tartsanak velem! Legyenek szép, egészséges napjaik!

 


2. útinapló: A boldogkőváraljai vár


 

 

Az első útinapló a zalaszántói Béke Sztúpát mutatta be, most Magyarország másik felére utazunk gondolatban, ez pedig a Zemplén. Évekkel ezelőtt egy baráti társasággal októberben, a szüret idején, a tokaji borvidékre, Tállyára utaztunk. Tállyáról is lehetne írni, ahol egymást érik a borpincék, a kedves borászok kedvesen be-beinvitálják az arra járókat és több érdekességről is hallhatunk a helyiektől a kis, közel 1900 lelkes városban. Egyrészt Kossuth Lajost a monda szerint itt keresztelték meg, ez állítólag úgy igaz, hogy Monokon, de a bejegyzése a tállyai evangélikus templomban volt, a másik, amelyet a borászok is mindig kiemelnek egy-egy borkóstoló alkalmával, hogy Tállya Európa földrajzi középpontja. Az viszont biztos, hogy itt született Alfred Pasternák híres orvos és itt élt egy darabig Károli Gáspár. Az is biztos, hogy ez a hely az, ahol néha megáll az idő és a jókedvű látogatóktól esténként hangosak a település utcái és az is igaz, hogy a tokaji bor isteni finom, s talán gyógyszer is egy kicsit.

Nos, de nem lehet mindig a borospincékben üldögélni, ezért körülnéztem, mit lehet még megnézni a környéken.

Így jutottunk el Bodrogkőváraljára, mely Tállyától 18 km-re fekszik (Budapesttől 225 km). A település nevét középkori váráról kapta, mely a Bodókő szikla tetején magasodik. Igazi kuriózum. A történetírók szerint a tatárjárást követően Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte, a későbbi korokban volt ez a Szapolyai-, a Péchy-, a Zichy-családé is. 1945-ben államosították, jelenleg a helyi önkormányzat tulajdonában van. Akit pontosabban érdekel a vár története, utána nézhet a wikipediában, de itt és most nem is ez a legérdekesebb ebben az építményben, hanem a fekvése, a fahíd, amelyen eljuthatunk a kapubástyába, a 13-i századi öregtorony, no és a kilátás. Fenséges! A vár látogatható!

S végül, egy mende-monda szerint, amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, egy Bodó nevű aszalómester segített neki. A tatárjárást követően Bodó gondolt egyet és hét lányával Budára, a királyhoz indult, aki a korábbi segítség fejében egy birtokadománnyal jutalmazta a hőst és várépítésre buzdította Bodót. Miután a mester hét lánya Budán férjet talált magának, hét éven keresztül, vagyis évről évre épült a vár. IV. Béla el is nevezte a várat Boldogkőnek, "mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!" "Aki nem hiszi, az járjon utána!'

 

 


1. útinapló: Zalaszántói Béke Sztúpa


 

 

Miután zalai származású vagyok, több zalai kiránduló emlékem is van, az egyik egy nagyon érdekes épület, amelyet alig lehet megtalálni, a kis zalai faluban egy kis tábla jelzi, hogy balra, a földút végén, a közel 320 méter magas hegytetőn van egy hely, ahol egy pillanatra megáll az idő és a csend, a béke uralkodik. Ezt csak az tudja igazolni, aki már járt ott.

A Zalaszántói Béke Sztúpát - nemrégóta Milarepa Meditációs Központtal kiegészülve - Európa legnagyobb sztúpájaként tartják számon. Többször jártam fent a hegytetőn, először a kilencvenes évek közepén, hamarosan a megnyitását követően, amikor a szentély mellett egy fabódéban árultak füstölőket, egyéb Buddha kegytárgyakat, szólt a meditációs zene és le lehetett sétálni egy nagyon kedves tibeti szerzetes házába is az erdei kis ösvényen keresztül, ahol aztán cipő nélkül körül lehetett nézni ebben a békés épületben. De térjünk vissza a sztúpához. Ahogy a képen is látszik, monumentális építményről van szó, 30 méterre magasodik az ég felé - ha rásüt a nap - csodálatos fehér színben pompázik, a tetején arany csillog. A lépcsők alján megállva látható, hogy egy hatalmas arany Buddha néz le ránk, amely a hivatalos honlap szerint Dél-Koreából származik. Több emeleten, kacskaringósan sétálhatunk egy kicsit feljebb. A sztúpa 24 méter széles. A szobor előtt füstölőt, mécsest égethetünk. Sajnos, amit nem láthatunk, csak a leírásokból, illetve a szerzetesi házban olvashatjuk: egy 24 méteres életfát építettek a sztúpa belsejébe Buddha tanításaival, ereklyéivel. 1993-ban egyenesen a 14. Dalai Láma szentelte fel a helyet. "A Sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe." A sztúpa egyébként ingyen látogatható.

Néhány éve elkészült a meditációs ház is, ahová programokat hirdetnek, de aki csak egy kis elcsendesedésre vágyik, annak is nyitva áll. Jelenleg, a honlapjuk tájékoztatása szerint a járvány miatt a sztúpa nem látogatható, ezért aki úgy dönt, egy észak-balatoni hétvége keretében meglátogatná ezt a kegyhelyet - vallási hovatartozástól függetlenül érdemes megnézni -, keresse fel honlapjukat: https://stupa.hu/hu/elerhetoseg.

Érdekesség: az egyik legsármosabb amerikai filmszínész, a 70 éves Richard Gere talán az egyik legismertebb buddhista a művészvilágban. A művész egy gondolatával zárom soraimat: "Ébredj mosolyogva: ma, holnap és azután."

 
Online utazásunk következő állomására is tartsanak velem! Legyen szép, egészséges napjuk!

 

Tóth Betty

 

 

 

Elégedettségmérés



Nyitott Könyvespolc a KÖKI Terminál II. emeletén!

 

KMO Művelődési Központ

1191 Budapest, Teleki u. 50.
Tel.: 282-9736, 282-9826
Fax: 282-9752/0113
e-mail: kmo@kispest.hu
honlap: www.kmo.hu

Nyitva tartás:

hétfő-péntek: 8.00-21:00
szombat-vasárnap: rendezvénytől függően