K. Nagy Sándor (1904. Arad – 1995. Budapest)

A család 1926-os repatriálása után először Budapesten éltek, majd Kispestre költöztek a Szigligeti utca 54-be, majd a Petőfi utca 77-be, itt élte le életét. Az Iparművészeti Főiskolát 1924 és 1930 között végezte. Saját bevallása szerint Haranghy Jenő útmutatásai voltak döntő hatással művészetére. Élénken részt vett Kispest művészeti életében, az 1929-ben alakuló Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete alapító tagja, 1930-tól műtárosa, majd titkára. Mindemellett tagja az Iparművészeti Társulatnak, a Képírók Egyesületének.
Rendkívül sokoldalú művész. Nagy sikereket ért el szőnyegterveivel, 1938-ban a New York-i világkiállításon is sikerrel szerepelt. Kispesten, szőnyegüzemet hozott létre (1943-ig működött). Mindemellett plakátokat is tervezett (Modiano, Állatkert).

Az 1934-ben létrehozott Ady-sorozata hozta el számára a sikert, de csak évekkel később, a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady kiállításán figyeltek fel munkásságára.

Gazdag munkásságot hagyott hátra, a grafika csaknem minden ágában dolgozott, festményei a Nagybányai Iskola hatását mutatják. 1960-as évektől rengeteg megindító munkásportét készített a Vörös Csillag traktorgyár dolgozóiról.

1987-ben, élete utolsó kiállításán Ecseri Elemér művészettörténész így méltatta: „… de akik a korszakos jelentőségű kezdeményezők útját járják – megtoldva önnön egyéniségükkel, meg saját kézjegyükkel – azok is képesek remekművek létrehozására, ami helyet biztosít számukra a halhatatlanság panteonjában….”

Kispesti Krónika, 2005/1 Egy hosszú alkotó élet rögös kitérőkkel, részletek