Viola József festőművész emlékkiállítása - Bacchanália

2013-ban elhunyt Viola József író, költő, műfordító, festőművész emlékkiállításának megnyitójára kerül sor
2019. február 7-én a Nagy Balogh János Kiállítóteremben.
Kiállítás megteinthető: 2019. február 7.– 2019. április 7.

Bővebb információ:
Mohay Orsolya,email: mohay.orsolya@kmo.kispest.hu

Viola Józsefről bővebben

Tősgyökeres kispesti családba született 1927. november 18-án. Édesapja hentes és mészáros, a kispesti iparos közösség aktív tagja volt. Egyetlen testvére, Viola Mihály (1922-1981) korának jeles karakterszínésze, a Vidám Színpad jelentős művésze volt.

Viola József haláláig szülőházában, egy Deák Ferenc utcai saroképületben élt és dolgozott. 1946-ban érettségizett, majd – sokrétű műveltségére jellemzően – dolgozott színházi titkárként, riporterként, könyvtárosként, filmhívóként, gyártásvezetőként, grafikusként, volt fröccsöntő, fúrómunkás, segédmunkás és kiadói korrektor. 1963-tól szabadfoglalkozású író, műfordító és festő. Viola József, hanem egész életén át odaadóan foglalkozott a kispesti képzőművészeti élettel, kultúraszervezőként és alkotóként egyaránt. 1979-ben megalakította a Kispesti Képző-és Iparművészeti Csoportot, melyet kiválásáig vezetett, valamint megírta az 1922-ben alakult Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör 50 éves történetének kismonográfiáját 1972-ben.

Első és utolsó jelentős tárlata is a Nagy Balogh János Kiállítóteremben nyílt: az első, 1985-ben, a Bakkhanália címet viselő nagyméretű táblakép sorozatából, mely egyben az ugyanezen a címen kiadott epikus költeményének illusztrációja is volt, az utolsó, 2010-ben, összefoglaló jelleggel, képzőművészeti életművének főbb szakaszait mutatta be. 1972-ben, egy brosúrában úgy írta le magát, mint „…magános bölcselkedőt, az aszkétizmusba menekülő remetét; de benne parázslik az igazabb világra vágyók nyugtalansága is.”

Munkássága
Pisti nem köszön (ifjúsági regény, 1977)
Kutyaszorító (versek, 1977)
50 éves a Kispesti Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör (tanulmány és adattár, 1979)
Állok (versek, 1981)
Majd gondolj rám is (versek, 1985)
Gustav Klimt (fordítás, 1987)
Akárkivel (versek, 1988)
H. Biedermenn: A mágikus művészetek zseblexikona (fordítás, 1988)
G. J. Bellinger: Nagy valláskalauz (fordítás, 1993)
C. G. Jung: Aion (fordítás, 1993)

Újságcikkek és recenziók. Versfordítások.
Két drámafordítás: P.O. Enquist: Ének Phaedráért és J. Nestroy: Szabadság Mucsán, melyeket a Miskolci Nemzeti Színház adott elő 1985-ben, illetve 1988-ban.
Bacchanália (epikus költemény, 1997)
Élni, 2000
Gerard de Nerval: Aurélia (fordítás, 2001)
Válogatott versek, 2008
Töltik az időt, 2009
Görög tűzben égő lelkek, 2013

Önálló kiállításai:
Nagy Balogh János Kiállítóterem, 1985
Kispesti Vigadó Galéria, 2002
Planetárium, 2002
Nagy Balogh János Kiállítóterem, 2010
Kispesti Városháza, 2012

Díjak:
Kulturális Minisztérium Nívó-díja, 1978
József Attila-díj, 2008
Déry-díj, 2008

Tagságok:
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
Magyar PEN Clubnak.
Magyar Írószövetség
(Amíg fennállt: Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör, 1963-ig tagja, 1977-től elnöke volt.)

Összeállította: Mohay Orsolya művészettörténész