Szent István király és az államalapítás ünnepe

Időpont: 2024. augusztus 19-20. hétfő-kedd
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala

AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE

Augusztus havát évszázadokon át Szűz Mária tiszteletére „Kisasszony havának” vagy a „szűz havának” nevezték, a magyar folklórban azonban a „bőség hava”, illetve az „új kenyér hava” elnevezésekkel is találkozhatunk. A katolikusok a XVIII. századig július 15-én szentelték meg az új kenyeret, augusztus 20-án pedig nemzetiszínű szalaggal kötötték át. Az 1920-as évekre augusztus 20-át a magyar kenyér ünnepévé is tették. A második világháború után e nap egyházi jellege egyre inkább háttérbe szorult, az 1950-es években pedig az új kenyér megünneplésének hagyománya is elhalványult.

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep.

TÖRTÉNELMI HÁTTÉR

1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat és helyreállítani az aratók és a földesurak közti jó viszonyt. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte. Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották. Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe. 1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. A politikai erők ezzel próbálták ellensúlyozni a Szent István nap szakrális jellegét. A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.

Néhány év múlva ismét megváltozott az ünnep tartalma. Az egykori hatalom 1950-től a Népköztársaság, illetve az alkotmány ünnepének nevezte. A rendszerváltás után, 1991-ben az Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül kiemelve állami ünneppé nyilvánította”, melynek továbbra is fontos mozzanata maradt a kenyérszentelés.

Napjainkban augusztus 20-a ötvözi Szent István kultuszát, az államalapítás emlékét, az aratás befejezésével az új kenyér ünneplését, a tisztavatást, valamint a tűzijátékot is.

Szabó Lőrinc: Kenyér

Beléd haraptam, áldott kenyér,

és elborzadtam – Habfehér

tested kísértete oszlani

kezdett, zöldülni s foszlani,

s köröttem az eltűnt szobák

falain, az utcán, a városon át

őt láttam mindenütt, csak őt,

a milliárd-lelkű mezőt,

ahogy szétcsapott, ringva – már

tenger volt, végtelen határ,

zöld végtelen, aztán rőt-arany.

Hány kalász élt ott, boldogan,

hány külön-külön kis akarat,

s minden kalászban mennyi mag,

és minden magban mennyi múlt

s mennyi jövendő párosult!

– Aztán egyszerre magamat

láttam, e roppant áradat

gyilkosát, isten gyilkosát,

aki kaszával belevág

az örök csodába, töri, üti

a szent anyagot, megsüti

s eszi istent, aki test, aki vér. –

S letettelek, darab kenyér,

s fölvettelek, elnéztelek,

magamban éreztem az életedet –

aztán lassan úgy ettelek tovább,

mint a hívő az úrvacsorát.

Gyurkovics Tibor: Az új kenyér köszöntése

Búza, búza, búza,

búza koszorúja,

fonjuk a nyakunkba,

véget ért a munka!

Szántsatok és vessetek,

arassatok, emberek,

süssetek friss kenyeret,

most már ünnepeljetek!

Zúg a határ,

forog a nyár,

pereg a mag,

görög a nap.

Legényeknek a vállára

süt a nap, süt a nap,

a leányok garmadába

gyűjtik a kalászokat!

Gyűljetek egybe,

fényes keresztekbe,

búza, búza, búzaszár,

növekszik a súlya már!

Kedves apáink,

drága anyáink,

köszönt titeket

Péter és Bálint.

Jóreményt adó,

magokat osztó,

nehéz munkátok

búzára bontó,

verejtékontó,

gyönyörűséget

árasztó, áldott,

törető élet!

Emlékezzünk

a fényes kaszákra,

a hajolásra,

takarodásra,

gyűrűs kalácsra,

gőzös ebédre,

nagy munka múltán

fehér kenyérre!

Búza, búza, búzaszál,

nincsen, ami talpon áll,

levágta már az apám,

bekötötte az anyám,

kicsépelte a bátyám,

megőrlötte nővérem,

mi meg majd lakodalomkor

nevetünk a vőfélyen!

Kép: https://www.nyiregyhaza.hu/post/uj-kenyer-unnepe-a-sostoi-muzeumfaluban-2021-08-15

Wekerlei Könyvtár

Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.