Kisfaludy Sándor életútja képekben

Fűzy-Molnár Zoltán helyszíni és virtuális fotókiállítása

Időpont: 2024.május 1- június 30.
Helyszín: Wekerlei Könyvtár, ill. a könyvtár honlapja és Facebook oldala

Fűzy-Molnár Zoltán a dorogi bányavidéken született 1962-ben, az ELTE Jogi karán végzett 1986-ban. Fiatal kora óta érdekli a művészet, pasztell képeket festett és tussal rajzolt korábban.

A fényképezéssel körülbelül 10 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. Eleinte telefonnal készítette a fotóit, később vásárolt egy fényképezőgépet, már azzal kapja lencsevégre a hazai építészeti emlékeket és egyéb szépségeket.
Számára a fotózás küldetés, elhivatottság egyúttal kihívás is. Elsősorban a templomok és kastélyok belső terei, díszítései érdeklik - mivel nagy kihívásnak tekinti azok megörökítését. A népi építőművészet és a temetői hagyományok mellett sem megy el érdeklődés nélkül. Egy-egy település keresztmetszetét próbálja bemutatni, megragadva azok főbb jellemzőit, mindennapi életét és a múlt hagyományait.

Fűzy-Molnár Zoltán online fotókiállítása 2024. május 1- június 30. között online módon tekinthető meg a könyvtár honlapjain és Facebook oldalán.
Fűzy-Molnár Zoltán helyszíni fotókiállítása 2024. május 1- június 30. között a Wekerlei Könyvtárban nézhető meg nyitvatartási időben.
A kiállítás keretében megtekinthető Kisfaludy emlékhelyek helyszínei:
Badacsony, Darabonc, Gógánfa, Győr, Kám, Ötvöspuszta, Pápa, Somlóhegy, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Sümeg, Tét, Balatonfüred, Doba, Tüskevár, Vönöck; 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kisfaludy Sándor élete
Kisfaludy Mihály Zala megyei földbirtokos Sándor nevű fia 1772-ben születik Sümegen. Öccse, Károly, már Téten látja meg a napvilágot, mivel az atya Győr megyei főszolgabíró lesz, ezért a család Tétre költözik. Sándor Győrben hallgat, „csoda talentum”-ként tartják számon, vonzódik a művészetekhez: verselget és hegedül. Később a királyi katolikus akadémiára kerül Pozsonyba, ahol filozófiát és jogot tanul. A pozsonyi évek a heves vérű, daliás fiatalemberre nagy hatással voltak, a nemzeti eszme ekkor lesz része személyiségének, és a színház iránti rajongása is ekkor alakul ki: rendszeresen látogatja a pozsonyi német társulat előadásait, és ennek hatására drámákat fordít magyarra.
1792-ben bevonul katonának, először Erdélybe kerül, majd a bécsi magyar testőrség tagja lesz. Kisfaludy Sándor életében meghatározó szerepet töltöttek be a nők, a szerelmi viszonyok, és ezek irodalmi és művészetfelfogására, fejlődésére is hatással voltak. A snájdig huszártiszt természetesen kalandok sorát éli meg a pompázatos császárvárosban, egyesek szerint Krisztina főhercegnővel is plátói kapcsolaton túlmutató viszonyt ápolt, ám a bécsi évek legmeghatározóbb asszonya Medina Mária spanyol származású balettművésznő. A csodás asszonynak része lehet abban, hogy Kisfaludy az opera, a hangversenyek lelkes látogatójává válik, és neki köszönhetően tanul meg olaszul.
Az 1795-ös esztendő aztán egész életére kiható eseményt hoz: megismerkedik későbbi feleségével, Szegedy Rózával, a Vas megyei alispán lányával. A pillanatok alatt új szerelembe eső huszártisztet az ifjú hölgy kétszer is kikosarazza ‒ így Kisfaludy újra Medina Máriánál keres és talál vigasztalást.
Szegedy Róza bizonyára mély hatást gyakorolhatott Kisfaludyra, mert 1799-ben levélben ismét megkéri a hölgy kezét, aki igent mond. 1800-ban házasságot kötnek, és megkezdődik Kisfaludy „második” élete: az eddig csélcsap katona-költő boldog házasságban él 32 éven keresztül feleségével. A megállapodott ‒ és a katonaságból leszerelt ‒ Kisfaludy (rövid kámi tartózkodás után) Sümegen telepszik le feleségével, és teljes erővel veti bele magát az irodalmi, közéleti és kulturális életbe. Megjelenik Himfy szerelmei ‒ A kesergő szerelem (1801) és Himfy szerelmei ‒ A boldog szerelem (1807) verseskötete; ezzel Magyarország leghíresebb poétájává válik, 1807-ben rege-gyűjteményt ad ki, 1816-ban Hunyadi Jánosról ír drámát (1820-ig hat színművet alkot). 1830-tól Akadémiai tag, tevékenyen vesz részt a balatonfüredi színház (1831) létrehozásában ‒ egyszóval kora kiemelkedő és megbecsült művészeti és közéleti személyiségévé válik.
Életének tragédiája nem csupán az, hogy 1832-ben elvesztette imádott feleségét, hanem hogy valójában túlélte korát, önmagát. Konzervatív nemesi nemzeti felfogása fokozatosan idejétmúlttá válik (ennek is köszönhető Kazinczyval való nem éppen harmonikus viszonya), új generáció (Toldy, Vörösmarty, Bajza) és új eszme (reformkor) éled Magyarországon, és Kisfaludy „nem értette meg” az idők szavát.
Sümegi magányba burkolózik, 1834-ben újra megnősül (egy 40 nála évvel fiatalabb lányt vesz feleségül), a birtok ügyeit intézi, irodalmi munkássága lankad, utolsó művében, a Regeköltőnek hattyúdalában összefoglalja nemesi nemzeti világnézetét. A vidéki száműzetésbe vonult író 1844-ben hunyt el, halála a reformkori pezsgés közepette kevés visszhangot keltett.
Forrás: https://vportre.hu/cikk/398-kisfaludy-sandor

Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9.
Telefon: +36/1/282-9634
E-mail: konyvtar@kmo.kispest.hu; wekerlei.konyvtar@gmail.com
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.