Ha ma este átsétálunk a Vígszínház előtt, a Nagykörút pompás fényei, az elegánsan öltözött színházba járók és a pezsgő belvárosi hangulat fogad bennünket. Nehéz elképzelni, hogy alig több mint százharminc évvel ezelőtt ez a környék Budapest egyik leghírhedtebb „no-go zónája” volt, ahol elrabolt nők, védelmi pénzt szedő rendőrfőkapitányok és sötét sikátorok uralták az éjszakát.

A képre kattintva galéria nyílik. (24 kép)

A kettős erkölcs fővárosa: Varieték, gúny és szubkultúra

A 19. század végi polgári társadalom képmutató világra épült. A felszínen minden a tisztes családi életről, a vallásról és a nemzeti kötelességekről szól, a kulisszák mögött azonban óriási kereslet mutatkozott a vaskos, pikáns szórakozásra. Budapest ebben az időszakban büszkén lépett egy lapra Párizzsal, Béccsel és Berlinnel: a „demi-monde”, azaz a félvilági éjszakai élet a magyar fővárosban is szárnyra kapott.

A mulatók színpadán fellépő énekesnők nem csupán pajzán kuplékkal szórakoztatták a nagyérdeműt. A híres francia előadó, Yvette Guilbert például maró gúnnyal csapott bele a korabeli politikai elit visszásságaiba. Kifigurázta a tehetetlen minisztereket, a korrupt diplomatákat és a tábornokokat, rámutatva arra, hogy a hatalmasságokat nem kötelező ájultan tisztelni. Ez a fajta szókimondó társadalomkritika akkoriban nem kaphatott helyet a hivatalos fórumokon — a polgári szabadsággondolat így az éjszakai mulatók szubkultúrájában lelt otthonra.

Macskák a szoknya alatt és papírmasé Isztambul

Az 1896-os Millenniumi Kiállítás idején a szórakoztatóipar teljesen elszabadult. Somossy Károly, a korabeli Budapest legendás és dörzsölt vállalkozója – a későbbi Operettszínház alapítója – mindenáron a közönség kedvében akart járni.

• A befulladt turanizmus: Somossy a mai Műegyetem helyén, a Duna-parton építtette fel a Konstantinápolyi Budapesten nevű komplexumot, ahol papírmaséból húzták fel Isztambul belvárosát Kék Mecsettel és Hippodrommal. A grandiózus ötlet azonban még azon a nyáron csődbe ment: a komplexumot ugyanis ártérre építették, és a szúnyoginvázió olyan elviselhetetlenné vált, hogy a mulatozó vendégek egyszerűen elmenekültek a helyszínről.
• Az 5 Harrison lány: Somossy nem csüggedt, és meghirdette a millennium „legnagyobb szenzációját”. Aki azt hinné, hogy ez a Feszty-körkép volt, nagyot téved! Az amerikai testvérötös produkciójára még a tőzsdén guarantees árulták a belépőket. A lányok táncolni ugyan nem tudtak, de a műsor végén elkiáltották magukat: „Do you want to see my pussy?” — majd felrántották a szoknyájukat, amely alá egy-egy élő kismacska volt rögzítve. A közönség persze minden este tombolt.

Ezzel párhuzamosan a mai Állatkert területén megnyílt az Ős Budavára, amely a török hódoltság korabeli Budát formálta meg papírmaséból. Habár a szabadságszerető magyar nemzettől némileg ellentmondásos volt nosztalgiával gondolni a török megszállásra, a hely olyan sikeres lett, hogy az egyévesre tervezett nyitvatartásból végül majdnem egy évtizedes sikerszéria kerekedett.

Lebujok és a nemzetközi leánykereskedelmi maffia

A pesti éjszakának azonban volt egy sokkal sötétebb, életveszélyes oldala is. A mai Kálvin téren álló Kétpisztoly fogadóban éjszakánként mindennaposak voltak a rablások és gyilkosságok. Ahogy Rejtő Jenő írná: a belépés biztos volt, a kilépés bizonytalan.

Még ennél is megrázóbb az a tény, hogy a századfordulón Budapest vált az egész európai illegális leánykereskedelem központjává. Kiszolgáltatott, fiatal lányokat kábítottak el vagy raboltak el az utcáról, akiket aztán a hamburgi kikötőkön keresztül Törökországba, Indiába, vagy akár Kubába szállítottak bordélyokba.

A bűnszervezet epicentruma a mai Vígszínház helyén működő sörház és mulató, a Neue Welt (vagy Nyivald) volt. A helyet a Tüköry család birtokolta, de a gyakorlati alvilági irányítást egy Linzer Tóni nevű alak és gátlástalan végrehajtója, Brick Mayer vitték.

A korrupt rendőrfőkapitány, aki maffiát vezetett

Hogyan működhetett mindez teljesen nyíltan? A válasz a korabeli hatóságokban rejlik. Budapest első rendőrfőkapitánya, az 1873-ban hivatalba lépő Thaisz Elek maga volt a korrupció melegágya.

Thaisz fiatalon egy hírhedt örömlány és madam, Luft Rézi szeretője volt. Később a Nyivald madamját, Reith Fannit vette feleségül. A rendőrfőnök sajátos védelmi rendszert alakított ki: akik fizettek a körnek, azokat a rendőrség békén hagyta; a rivális bordélyokat viszont kíméletlen razziákkal söpörték el. Amikor Reith Fanni korábbi férje, Linzer Tóni tiltakozni próbált a rendőrfőnöknél, Thaisz egyszerűen elmegyógyintézetbe záratta, ahol az áldozat egy hónapon belül gyanús fejsérülés következtében életét vesztette.

Thaisz Elek több mint két évtizedig uralta a pesti alvilágot, és a sors fintora, hogy bukását nem a leánykereskedelem vagy a védelmi pénzek okozták. 1884-ben, az Operaház megnyitóján az utcán demonstráló tömeg betört az épület előterébe, és Thaisz nem tudta garantálni a rendet az eseményen jelen lévő Ferenc József császár előtt. Uralkodói elégedetlenség miatt kényszerült lemondani – végül egy osztrák kolostorban halt meg mélyhívő keresztényként.

Virágzás a mocsár helyén: Megszületik a Vígszínház

A Nagykörút kiépülésével és a Millennium közeledtével a főváros vezetése elhatározta, hogy ezt a veszélyes, züllött területet megtisztítja. A Nyivald épületét lebontották, és 1896-ban átadták a Sugárúthoz és a Lipót körúthoz méltó gyönyörű épületet: a Vígszínházat.

Ditrói Mór, a színház első igazgatója Kolozsvárról érkezett, és bátor döntést hozott. A korábbi pátoszos, nemzeti romantikus darabok helyett megteremtette a modern polgári színházat, amely a nagyvárosi ember mindennapi szerelmi és karrierproblémáit, dilemmáit helyezte középpontba. Ebben a szellemi műhelyben bontakozott ki Molnár Ferenc zsenialitása is, akinek olyan darabjai, mint Az ördög, nemzetközi hírnevet szereztek a magyar teátrumnak.

Katona Csaba előadása arra figyelmeztet bennünket, hogy a városfejlődés mögött mindig emberi sorsok húzódnak meg. Ha legközelebb elsétálunk a Vígszínház előtt, érdemes egy pillanatra elgondolkodnunk azon a csodálatos átalakuláson, amely során egy egykori sötét bűntanya helyén a magyar kultúra egyik legfényesebb fellegvára születhetett meg.

--

KMO Művelődési Központ és Könyvtár
Cím: 1191 Budapest, Teleki u. 50. 
Telefon: 282-9752/0108 
Fax: 282-9752/0113 
E-mail: kmo@kispest.hu
Web: https://www.kmo.hu 
Csatlakozzon Facebook oldalunkhoz: KMO Facebook oldal
Látogasson el Youtube oldalunkra is: KMO Youtube csatorna