Manapság — történelminek nevezhető távlatból szemlélve — teljességgel úgy fest, hogy Budapest 1873. évi létrehozása a teljes közakarattal egyezett, az városegyesítés „össznemzeti” érdek volt.

Ezt látszanak igazolni például Táncsics Mihály szavai:
„Pest, Buda és Ó-Buda, vagy legalábbis Pest-Buda földterületi fekvésüknél fogva, de különben közigazgatási, ipar és kereskedelmi tekintetből is oda vannak utalva, hogy egy várossá olvadjanak össze”.

A Budapest élére kerülő két vezető (Ráth Károly főpolgármester és Kamermayer Károly polgármester) számára, valamint kortársaik számára ez korántsem volt ilyen egyértelmű. Mind a pestiek, mind a budaiak partikuláris érdekeivel szembe kellett nézni: ezek részben a ráció diktálta gazdasági érvek, részben az érzelmi/tudati (lokálpatrióta) érzések talaján termettek meg. Az ütemesen fejlődő Pest képviselői között akadt olyan, aki attól tartott, a város további fejlődését gátolni fogja a hegyek közé szorított, konzervatív, kisvárosias Buda, míg budai oldalról amiatt aggódtak például, hogy Buda érdekei teljesen háttérbe fognak szorulni Pesttel szemben.

Katona Csaba, előadásában a városegyesítés körüli aggodalmakra kíván rámutatni. A magyar történelemkönyvekből kimaradt érdekes sztorikról mesél majd, eddig nem ismert elbeszélésekkel, ismeretekkel színesítve az előadást. Jegyek kaphatók a KMO-ban és a jegy.hu rendszerén keresztül.