Quantcast
Jegyek
×
Eseménynaptár
Terembérlés Tudnivalók a terembérlésről
Terembérlés
Intézmények
Helytörténeti írások

Május 6-án folytatjuk a  Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény egyik leglátványosabb tárgyegyüttesének, a Gulyás Benjámin patikájának butorzatát tervező Erhardt Ernő belsőépítész munkásságáról szóló cikksorozatot, melynek első részét április 8-án olvashatták weboldalunkon.  A bútorzat jelenleg a Gyűjtemény intézményében található.

A bútorzat tervezője Erhardt Ernő belsőépítész, korának egyik igen foglalkoztatott tervezője. Cikkünkben igyekszünk utánajárni a kispesti patika formanyelvének, alkotója izgalmas életének és munkásságának. Szó lesz egy asztalosbálról, bútorkiállításról, jubileumi tárlatról, kávéházakról, bárokról, lakóházakról az 1920-as évektől egészen az 1950-es évekig.

Minden kutatás izgalmas, új utakat rejt magában. Erre az utazásra hívtuk Önöket 2021. április 8-án, és most 2021. május 6-án, a II. részben újabb újdonságat fedünk fel Önök előtt cikkünkben. Aktuális cikkünk már elérhető, ide kattintva.

Fotó: Gulyás Benjámin és felesége a patika előtt /  Gulyás Benjámin a patikában

 


HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSOK


2021-es írások

05.06. // ERHARDT ERNŐ MUNKÁSSÁGA - II. RÉSZ

04.08. // ERHARDT ERNŐ MUNKÁSSÁGA - I. RÉSZ

03.08. // KISPESTI NŐK - HELYTÖRTÉNETI ÍRÁS

02.02. // BÁLOK KISPESTEN

01.21. // LÁTVÁNYRAKTÁR NYÍLIK A KISPESTI GRÁNITGYÁR TERMÉKEIBŐL

 

2020-as írások

06.11. // AKIK ÁTREPÜLTÉK AZ ÓCEÁNT

06.04. // GUINNESS REKORD KISPESTEN

05.28. // EGY KISPESTI POLGÁR - HERSKOVITS JÓZSEF

05.14. // HOGYAN MENTETTE MEG KISPEST, JÁVOR PÁL SZÍNÉSZI KARRIERJÉT?

04.30. // ISMERETTERJESZTÉS - EGY KISPESTI TEKEVERSENY TÖRTÉNETE

04.28. // "KARANT_ÉN" KIÁLLÍTÁS

04.28. // 149 ÉVES KISPEST

04.23. // BÁNKY RÓBERT MUNKÁSSÁGA

04.15. // ISMERETTERJESZTÉS NAGY BALOGH JÁNOSRÓL

04.01. // ISMERETTERJESZTÉS K. NAGY SÁNDOR MUNKÁSSÁGÁRÓL

04.01. // ISMERETTERJESZTÉS HELCZ EDITH MUNKÁSSÁGÁBÓL

03.19. // FODRÁSZOK ÉS ESZKÖZÖK KIÁLLÍTÁS

 

Erhardt Ernő belsőépítészeti munkássága – Kávéházak, lakóházak, kiállítási terek - II. rész
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2021.május 6.


Ez a kisebb tanulmány Gulyás Benjamin kispesti patikájának bútorzata apropóján kezdte el Erhardt Ernő belsőépítész munkásságát alaposabban áttekinteni. Általa egy olyan érdekes és kevéssé ismert életútra bukkantunk, amely megérdemli, hogy lehetőségeink szerint áttekintsük azt. Életútját főként a sajtóban, folyóiratokban, illetve az interneten megjelent cikkekből, tanulmányokból állítottuk össze. A korabeli vonatkozó hírekből, tudósításokból egy, a munkájára igényes, arra joggal büszke ember tárul elénk. Tevékenységének köszönhetően szép polgári lakást tudhatott magáénak, melyet cikkünk előző részében alaposabban bemutattunk. Egész felnőtt életében a Kertész utca 48. szám alatt élt. Ide nősült és ide született egyetlen gyermeke. Ő maga iparos családba született, id. Erhardt Ernő dobozgyáros és Czwahovetz Terézia gyermekeként1 . 1926-ban vette feleségül Paitz Máriát, akivel egy gyermekük született, Carmen2 . Felesége családja számára 1932-ben átalakítja azt a Nagyboldogasszony útja (mai Ménesi Út) 72. szám alatti földszintes, négyszobás házat, melyben anyósa, özv. Paitz Jánosné élt3


Az 1926-ban megrendezett nagysikerű kézműipari kiállítás hozta el számára a szakmai elismerést, bár addigra több jól sikerült boltberendezéssel is felhívta magára figyelmet a Magyar Iparművészet cikke szerint4. Az 1920-as évek végén az Asztalosmesterek Lapja szerzőjeként említi, melynek hirdetésében a következőképpen ír magáról: „Erhardt Ernő iparművész a gyakorlati élettel szoros kapcsolatot tart fenn s így teljesen tisztában van a mai kor követelményeivel…Felhívjuk figyelmüket, hogy tervszükségleteik beszerzése végett lépjenek érintkezésbe lapunk nevezett munkatársával.”5 Két évvel később egy másik hirdetésben azt írja, hogy kiállítási sikerei után „tovább fejleszti az általa nagy sikerrel kultivált, modernizált reneszánsz stílust, több új tervezésben”6. Még 1934-ben, a képzőművészet folyóiratban is megjelentek azok a fafaragványok, melyek a kiállításon szereplő pohárszéken jelentek meg7.

Ezt a modernizált reneszánsz stílust láthattunk előző cikkünkben, saját lakásberendezésének egyes fotóin, valamint részben a kispesti patika bútorzaton is.

Kávéházak, mulatók

1931-ben nagy sikert arat a Capri bár hangulatos tervével. Még ez év folyamán megbízzák a „Femina” táncmulató új kiképzésének elgondolásával. A „Femina” a Révay utca 18-ban nyílt meg8, mely nagyhírű, patinás épület volt már akkor is. A háromemeletes bérház és mulató9 adott otthont a Casino de Paris elnevezésű bárnak is, melyet 1931-ben váltott a feltehetően rövid életű „Femina”. A Színházi Élet a következőket írja: „A magyar építőművészet ujabb kimagasló bizonyítéka.”10

„Ma este nyit a Femina. A tűzrendészeti bizottság péntek délelőtt felülvizsgálta a Révay utcai Femina-mulató építkezését. A bizottság elragadtatással csodálta a remek épületet és engedélyezte a megnyitást. Szombaton este ragyogó műsorral nyitja meg kapuját a Femina.” 11

1931 és 1934 között nemem bukkantunk megrendelésekre, kivéve özv. Paitz Jánosné házátalakítását találjuk. Ám 1936-ban újra találkozunk nevével. A Philadelphia Kávéház, az EMKE, és a Dubarry kávéház, mind-mind az 1936-os év termése. De vegyük sorra.

A Philadelphia Kávéház (I. Krisztina tér 1.) új arculata Erhard Ernő építésziparművész műve, „méreteiben és felszereltségében is jóval szerényebb volt nagy elődjénél, látogatói is mások voltak. Rövid ideig élt.”12 A Dubarry Kávéház „a Duna parttól szinte csak lépésnyire volt, a királyi várral szemben.”13 Impozáns terasza a pesti korzóra nyílt. Erhardt munkájáról a Tér és Forma közöl fotót.14


A Pesti Napló 1936. szeptemberében közli a szomorú hírt, miszerint vasárnap virradóra bezárt az Erzsébet körút és Rákóczi utca sarkán álló Emke kávéház. A híradás szerint addigi tulajdonosa, Horti Károly nem tudta tovább folytatni, de most, két fiatal kávéházi szakember Bermann József és Bermann Béla veszi át a kávéházat, hogy három hónap múlva megnagyobbítva, átépítve újból megnyissa azt.15 Minden bizonnyal tőlük kapja Erhart Ernő megbízatását az Emke átalakítására.16 „A kávéház a virágkorát a két világháború között élte, 1936 végén hozzáláttak az átalakításához is. Akkoriban legmodernebb gépészeti, konyhatechnikai eszközökkel látták el. A bejárat hármas, tökéletesen záró szélfogójával a ruhatárba vezetett, ahol egyszerre három lift szállította a kabátokat az alagsori helységbe. A kör alakú zenei pódium észre sem volt vehető, mert a padló szintjébe simult. Esténként innen egy automatikus szerkezet emelte fel a zenészek számára. A kávéház tervezői Erhardt Ernő, Forgó Gábor és Keller József igen korszerű és látványos teret alakítottak ki. A kávéházi belső képen talán legfeltűnőbbek a művészeti ízlést tükröző csillárok és az oszlopokra szerelt világítókarok. A falak egy része és az oszlopok „Vitrax” üvegfalakkal készült, amely magyar szabadalom volt és akkoriban külföldön is ismertségnek örvendett.”

Az Emke az 1940-es években

Egy évvel később „Szükség van- e Budán újabb kávéházra?” címmel közöl írást a Budai napló 1937. szeptemberében, melyben így értekezik a hírlapíró: „Az a hatalmas iramú fejlődés, amely az utóbbi években megindult Budán és az idén érte el tetőpontját, elsősorban a kereskedelmi életben érezteti hatását. A hatalmas, modern bérpaloták többnyire Pestről beköltöző új lakói erősen megnövelték a lakosság számát és az emelkedő kereslet természetszerű következményeként egyre-másra nyílnak az új üzletek. Ezen a téren nincs is panaszra ok: ma már a budai ember minden igényét kielégítik. Egyetlen téren tapasztalható csak hiányosság. Budának alig van számbajöhető kávéháza. A meglevő néhány komoly kávéház még 2—3 év előtt is elegendő volt. Az a kisszámú budai bennszülött, aki kávéházba járt, megtalálta a neki megfelelő helyiséget. A pestiek nagyarányú Budára való költözése azonban ezen a téren is nagyobb követelményeket támasztott a kávéházakkal szemben. Ennek felismerése vezette Horváth Jánost, a Spolarich-kávéház volt főpincét, amikor kibérelte a Margit-körut és Bem József utca sarkán levő Casinó-kávéház helyiségét és azt teljesen átépítve, „Magyar-Világ“néven rövidesen megnyitja. Erhardt Ernő, a neves építő-iparművész készítette az új kávéház terveit és ezekből megállapítható, hogy olyan látványossággal gazdagodik Buda, amelyhez hasonlót Pesten is alig találunk. Ilyen művészi, intim berendezésű kávéházra, igenis, szüksége van Budának.”


Magyar Világ Kávéház (II. Margit krt. 40) modern, letisztult homlokzata20

 

Még ebben az évben, 1937-ben alakítja át a Berlini tér (ma Nyugati tér) 5. szám alatt működő Vígszínház kávéházat Victoria kávéházzá.


Hangulatos belső tér, modern portál21

 

1940-ben kap megbízást a Espresso – bar belső kialakítására.



Nagyon modern, kissé keleties hatású, egyértelműen az art deco hatásait mutató téralakítást és bútorzatot láthatunk.22

Kávéházi átalakításai a korszak igényeit követték. A nagymúltú kávéházak pompáját modern formában igyekezett visszaadni, a kisebb zugok, bárok, sörözők hangulata olykor egészen expresszív, színes és merész, mint a Capri esetében, vagy visszafogottan modern és stílusos, avagy, épp az ellenkezője. A Victoria Krúdy Gyula pestjét idézi, kifejezetten hagyománytisztelő, nagyon barátságos és intim.

1940 után nem találtunk több kávéházi felkérést. 1941-ben felkérték a Metropol szálloda (Rákóczi út 58.) modernizálására.23

Lakóház átalakítások, tervek

1933-ban a Benyovszky Móric utca 26. számú ház átalakításán dolgozik24, az épületen lévő díszítőelemek nagyon kötődnek a bútorain látott mintákhoz. Az homlokzat ablakai között szimmetrikusan elhelyezett díszek enyhe mélyedésű fülkékben megjelenő keskeny, hosszanti domborművek. Erősen stilizált növényi ornamentikák, melyekből négy, teljesen egyforma elem díszíti a családi ház utcai frontját. Stílusuk kötődik a korábban bemutatott bútorainak rátéteihez, melyet az általa használt „modernizált reneszánsz stílus” kifejezéssel ír le. Az épület két szintes, egyszerű, szép arányú épület, díszítése visszafogott, és rendkívül dekoratív.

1935-ben Párducz Géza és neje részére tervez családi házat25 a VII. Mogyoródi utca (ma XIV. Mogyoródi út, akkor még csak helyrajzi számmal rendelkező telekre (ma 48. szám). Az épület mára teljesen átépült.26 Ebben az évben tervezi meg Dr. Csanády Gusztáv és neje részére egy egyemeletes lakóházat a IX. Fadrusz utca 22. szám alatt27, valamint Csanády László és felesége Szenes Lívia részére egy emeletráépítést az I. Gellérthegy utca 25. szám alatt28.



A fotókon az épületek mai állapota, forrás: Google Earth


1935-ben tervezett egy nyaralót is Gödön a Bischoff házaspár utca 11. szám alá. „A nyaraló a falán elhelyezett tábla szerint 1935-ben épült, Sütő Endre alsógödi építőmester munkája, tervezője Erhardt Ernő budapesti építész. A jellegzetes, bauhaus stílusú, egyszerű modern formáihoz stilizált virágmotívumokkal társuló zsalugáteres ablakok szokatlan, mégis harmonikus egységet alkotnak. Nyugati oldalán az épület tömbjéből előrelépő oszlopos terasz az északi oldalon, az épület tömbjén belül megismétlődik, az összkép így lesz nagyon mozgalmas. Az épület körül végigfutó alacsony támfalrendszer tervezett, modern hangvételű kertre utal. A kis területen viszonylag nagy szintkülönbséget a támfalak szétosztják, mindez az épület kiemelését, a szabad rálátást, egyben az épületből való szabad kilátást is szolgálja.”29 Az épület és kertje 2018-ban felújításra került, melyet példaértékű odafigyeléssel hajtottak végre30.

Gyimesi Kálmán feleségével és gyermekükkel, Györggyel a ház elkészültekor31



Kalafut család tagjai a villa előtt az 1970-es években32

 
Az épület a 2018-as felújítás előtt33

 

1938-ban a Zuglóban, a Colombus utca 58-ban alakított át egy házat. Az átépítést Patz Antal rendelte meg. A helyi legenda szerint, egyidőben itt lakott Puskás Ferenc, a világhírű magyar labdarúgó is.34

 

Kiállítási enteriőrök


Az 1938-ban lezajlott budapesti Eucharisztikus Világkongresszust követően, melyben Erhardt Ernőnek különös szerep jutott35, 1939-ben két országos fontosságú kiállítás rendez az Országos Iparművészeti Társulat. Erhardt Ernő aktív tagja a társulatnak. Több kisebb-nagyobb tisztséget is betöltött az évek folyamán.36 Az egyik nagy volumenű tárlat a Herendi Porcelángyár 100 éves jubiláris kiállítása, a másik egy nagyszabású lakásművészeti kiállítás létrehozása, mely 1940-ben valósul meg. 1939-ben írják ki a tervpályázatot építő-iparművészeti lakásberendezési és bútortervekre. Erhardt Ernőt a bíráló bizottság tagjának jelölik.37


A Herendi gyár kiállítását az Országos Magyar Iparművészeti Társulat helyiségeiben rendezték meg, 1939 decemberében. „A herendi porcellángyár ünnepe ez a százados évforduló s ezt az ünnepet méltó keretbe foglalták az arra illetékesek… A szép és áldozatos szándékot Szablya János ügyvezető alelnök irányítása mellett a rendező, ifj. Richter Aladár és a kiállítás belső terét megteremtő építész, Erhardt Ernő váltották valóra. Mindkettőjük munkája az egymást megértés és az összhangzó együttműködés jegyében fogant és létesült. Szinte iskolapéldája az igazi iparművész munkának. Erhardt belső tere nagyvonalú és változatos. Kevés utánagondolás is elárulja azt a tömérdek kisebb kényszerítő nehézséget, amely állandóan felmagasodott a tervező fantázia előtt. A nehézségeket minden súlyos problematizálás nélkül könnyedén oldotta fel s minden csábító alkalom ellenére is elkerülte az öncélú hivalkodást. Műve hangulatos belsőtér és mégis csupán hajléka a kiállítás anyagának. Csupán azért és csupán azzal él.”38 - írja Kampis Antal, a Magyar Iparművészet hasábjain.


Herend 100 kiállítás (Magyar Iparművészet folyóirat)


Az „Új magyar otthon” kiállítás 1940. februárjában nyílt meg. Erhardt Ernő is szerepel a kiállításon hálószoba tervével, abban a részlegben, mely a háromszobás lakás berendezését mutatta be. A kiállítás tematikájáról Perge Sándor a következőket írja: „Ennek a kiállításnak az a célja, hogy nemes ízlésű mintapéldákat mutasson a különféle társadalmi rétegek lakás berendezéséhez: a földmíves és város i munkás kislakásától a vidéki úriházig. Komoly szociális feladatot érint azzal a törekvésével, hogy az ízlésbeli irányítás tekintetében éppen legjobban magára hagyott osztályok lakásaiba is be akarja vinni az ízlés és munka kvalitásait, … A kiállítás programja volt ezért, a legigénytelenebb lakástípusból — a földmíves falusi lakásából kiindulva, szemléltető és logikus sorrendben az egyre emelkedő igényű lakástípusok sorozatából néhány különösen jellegzetes kis- és középlakáspéldát bemutatni. Kiegészítésül szerepel ezenkívül még néhány különálló egység is, mint: a hétvégi szoba, vadászház szobája, egy vidéki úriház hall- és könyvtárszobája és befejeződik a kiállítás egy tervező stúdiójában.”39 A kiállítás 25 berendezett helyiségből állt.

Kiss Éva Kaesz Gyulára emlékező cikkében azt írja 1984-ben, hogy Erhardt bútorai már az 1948-as Típusbútor Kiállítás gondolatát előlegezték.40

1940-ben zajlott a VII. Milánói Triennálé, mely a nemzetközi modern ipari, építészeti és dekoratív művészetek kiállítása.41


„Külön kell kiemelnem azt a szellemes művészi munkát, amelyet a kiállítás installátora, Erhardt Ernő okl. építő-iparművész produkált. Nagy sikere volt már a „Herend 100 éves" kiállítással is, de ezúttal önmagát múlta felül. A változatos és gazdag kiállítási anyagnak elhelyezését mindenre kiterjedő figyelemmel oldotta meg. Egyszerű előkelőség, korszerűség és magyar atmoszféra voltak azok a szerencsés tényezők, amelyek kivételes sikert biztosítottak neki.” 42


1940 után, egy teljesen új történelmi korszakban találkozunk újra Erhardt Ernő nevével. 1948-ban rendezték meg a centenáriumi B. M.V.-t (Budapesti Nemzetközi Vásár). „Eldugott helyre került az — Erhardt Ernő tervezte —nyomdaipari pavilon. Kulturált, finom eszközökkel emeli ki homlokzatán a hároméves tervben a betű munkáját.” – írja Kovács Zsuzsa, aki egyébként erős kritikát fogalmaz meg a vásár zsibvásári jellegéről.43


1954-ben installációival a Mezőgazdasági Kiállításon, mint az új létesítmények dekorációjáért felelős tervezőjeként találkozunk újra nevével. A kiállítás pavilonjait, melyek a szocilista realizmus elveit követték, a Felvonulási téren állították fel. Impozáns, nagyméretű tereket hoztak létre típus pavilonok helyett, csak a kiállítás időtartamára felállított, éppen ezért „csak a pillanatnak” élő, díszletszerű könnyedséggel.44

Utolsó munka, Ódry színpad


„A Budapest, VIII. kerület Vas utca 2/c alatti épület 1950-ben került a Színház és Filmművészeti Főiskola birtokába. Az udvari beépítésű, korábban helyőrségi templom belső terét az Oktatásügyi Minisztérium kísérleti színpad céljaira kívánta hasznosítani. Az áttervezést Erhardt Ernő belsőépítész kezdte el. A program többször módosult, ami a tervezés elhúzódásához vezetett. Az építkezés 1957-ben indult meg. Közben meghalt a tervező, akinek elképzeléseiből mindössze a színpad, a színpadnyílás keretezése és a nézőtér mennyezete valósult meg. A tervezés és átépítés hosszabb szünet után 1958-ban újra megindult, és 1959. február hó 12-ig befejezést nyert.”45



Az áttervezést Hornicsek László neves belsőépítész fejezte be. „Erhardt iránti kegyeletből és tiszteletből nem változtatott a színpadkeret és a mennyezet középső részének eredeti tervén. Ezek nem illeszkednek harmonikusan a teljes és végleges kiképzésbe, inkább a sematikusan értelmezett szocialista realizmus stílusjegyeihez alkalmazkodnak.”46

 

Erhardt Ernő, 29 éves fiatalemberként tervezte a kispesti patikát. Addigra túl volt első sikerein. Ám legnagyobb szakmai sikerei előtt állt. Munkásságának bemutatása remélem bizonyítja, hogy büszkék lehetünk nevére, ha kimondjuk: tervezett egy patikát Kispesten!

Erhardt Ernő 1958. december 25-én éjjel 1 órakor, életének 60. évében, házasságának 32. évében hirtelen elhunyt. Gyászolta felesége, lánya és unokája.47

___________
[1] Id. Erhardt Ernő 1936-ban hunyt el 75 éves korában. Feleségével 13 gyermeket neveltek fel. Gyászjelentésében a Piatnik Nándor és Fiai cég művezetőjeként búcsúztatják in: dspace.oszk.hu Gyászjelentések, id. Erhardt Ernő Fülöp Ede

[2] Erhardt Ernő gyászjelentése dspace.oszk.hu Gyászjelentések, Erhardt Ernő

[3] Fővárosi Közlöny 1932, 19sz.– máj 13. ADT Arcanum ill. Lakás adatszolgáltatási ívek, 1944 HU BFL IV.1420.r - XI. kerület - Nagyboldogasszony út - 72 Hungaricana - A mintegy hétezer oldalnyi dokumentumon feltüntették a lakások lakbérét, szobaszámát, utcai vagy udvari fekvését, valamint a háztulajdonos és valamennyi bérlő nevét, "zsidó" vagy "nem zsidó" mivoltát. A 2015-ben felfedezett listákat Budapest Főváros Levéltára kereshető adatbázis formájában tette közzé. A Paitz család esetében „a sárga csillag viselésére kötelezett: Nem megjegyzés szerepel a tulajdonosi viszonyok és a lakás adatai mellett.

[4] Magyar Iparművészet 1926, p. 146 ADT Arcanum

[5] Asztalosmesterek Lapja, IX. évf. 33.sz (1927. aug.3.)

[6] Magyarság, 1929. jan.29.

[7] Képzőművészet, VIII. évf. 70.sz. 1934, május p.70

[8] Bolla Zoltán, A magyar art deco építészet I. köt.2018, Ariton Kiadó

[9] Révay utca 18. Wikipédia

[10] SzinhaziElet_1931_38__pages89-89.pdf ADT Arcanum

[11] 8 Órai Újság 1931.szeptember 6.

[12] Vendéglátóipari Szemle, 1936. július 1; 1937 szeptember, november in: SALY NOÉMI A Krisztinaváros és a Philadelphia, EPA Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3)

[13] mandadb.hu Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - Budapest

[14] Tér és forma 1936, (IX. évf.), 8.sz. p. 348 ADT Arcanum, A fotó melletti leírás szerint „Díszítő-, mázoló-, festő- és aranyozó munka: Deák Henrik és Fia; Kirakatállványok és belső fémberendezés: Frankl Andor

[15] Pesti Napló 1936. szept. 15. in: http://emkekavehaz.hu/ujsagcikkek-az-emke-rol/ A honlapot üzemeltető tulajdonos édesanyja volt felesége Bermann Józsefnek - http://emkekavehaz.hu/az-emke-es-csaladom/

[16] Az építkezés nem volt zökkenőmentes, hiszen az egyébként a kultuszminisztérium tulajdonában álló bérház lakói az átalakítás miatt, mely a főlépcsőházat is érintette, csak a melléklépcsőt használhatták. 1936 decemberében azonban „az egyik lakó észrevette, hogy a lebontott főlépcső mellett hatalmas repedések

[17] Belsőépítészek

[18] Vitrax a tükörfelületű üvegfalburkolat.
Színekben egészen különleges, árban olcsó

Magyar technikusokszabadalma.
Vitrax VII., Dohány ucca 16—18. Tel. 414-59. in: Reklám Az Est, 1936. ápr. (27.évf.) ápr. 19.

[19] Iván Géza, Volt egyszer egy Emke in: Erzsébetváros 1997/4. http://emkekavehaz.hu/wp-content/uploads/2015/08/506.pdf

[20] https://24.hu/elet-stilus/2015/12/04/ezek-a-helyek-voltak-budapest-kavehazi-kulturajanak-kozpontjai/

[21]https://egykor.hu/images/2010/original/budapest-victoria-kavehaz-sorozo.jpg , a kép feltehetőleg 1941-ben készült

[22] Tér és Forma 1940

[23] Barkoczi Péter, Még egy séta a Rákóczi úton in: Budapest, 1977. (15.évf.) 7. szám

[24] Bolla Zoltán, A magyar art deco építészet I. köt.2018, Ariton Kiadó, Könyvének 76. oldalán található fotó az épület mai állapotáról

[25] Fővárosi Közlöny 1935. 21. sz. - április 10.

[26] Bolla Zoltán, A magyar art deco építészet I. köt.2018, Ariton Kiadó p.77

[27] FovarosiKozlony_1935_1__pages1237-1237.pdf

[28] XV.17.d.329 – 7239/1, 4-14., 20-26.f Fővárosi Levéltár - Hungaricana

[29] Gödi almanach http://www.god.hu/_site/doc/text2010410199/2014_almanach.pdf p. 141-142

[30] Tervezte: Grünwerk Kft., Tervezés ideje: 2018

[31] uo. p. 141.

[32] uo. p.142

[33] uo. p.142

[34] Zuglói lexikon (Budapest, 2009) Fodor Béla (szerk.) Szaktudás Kiadó Ház ADT Arcanum

[35] 2 Németh Antal, aki a Nemzeti Színház igazgatója volt, az Előterjesztés az Eucharisztikus Világkongresszus és a Szent István jubileumi ünnepségek megnyitása kapcsán kapott feladatok tárgyában c. dolgozatát Zsigmond István építő-iparművész, Velits Miklós, Erhardt Ernő építészek, Jaschik Álmos iparművész, Urbányi Vilmos díszítőművész közreműködésével 1937 júliusában dolgozta ki.

Németh, ahogyan azt az ünnepségek megrendezése tárgyában benyújtott, később pedig elfogadott tervezetében világosan kifejtette, minden eseményt vallásos tárgyú szabadtéri színházi előadásként értelmezett, ennek megfelelően kívánta is azokat „színre vinni” in: Mozgó Világ Kovács Ákos: Játék a tűzzel. Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások történetéből 1992. júl.- dec. (25. évfolyam, 7-12. szám) p.144

[36] Az 1920-as évektől kezdődően állandóan szerepel a neve a Magyar Iparművészet folyóirat társulati közleményeinek rovatában

[37] Magyar Országos Tudósító, Bp. 1939.jún.3. (XXI. évf. 138.sz.) Orsz.Levéltár

[38] Kampis Antal, „Herend száz éves” in: Magyar Iparművészet 1939 p. 208-2012 ADT Arcanum

[39] Perge Sándor, Új magyar otthon kiállítás 1940 in: Tér és Forma 1940. p. 43-50 ADT Arcanum

[40] Kiss Éva, Kilencven éve született Kaesz Gyula in: Magyar építőművészet 1989 pages388-394 ADT Arcanum

[41] A Triennálé kormánybiztosa Dr Gerevitch Tibor, rendezője Richter Aladár, installátora Erhardt Ernő in: Magyar Iparművészet 1940. p. 41-42. ADT Arcanum

[42] MagyarIparmuveszet_1940__pages51-51.pdf

[43] Kovács Zsuzsa A CENTENÁRIS В. N. V. KRITIKÁJA in: Új Építészet, 1948 (3. évfolyam, 1-10. szám)1948 / 7. szám ADT Arcanum, az alatta lévő fotó a cikkből származik

[44] Vass Antal – Hornicsek László: Az 1954.évi Mezőgazdasági Kiállítás Magyar Építőművészet, 1955 (4. évfolyam, 1-12. szám)1955 / 1-2. szám - A szerzők a kiállítás főcsarnokának építészei

[45] MagyarEpitomuveszet_1960-1600461061__pages108-108.pdf

[46] Kovács Anikó, Hornicsek László in: Muveszet1960_1975-1574385212__pages344-350.pdf

[47] OSZK gyászjelentések

ERHARDT ERNŐ MUNKÁSSÁGA - GULYÁS BENJAMIN PATIKA BERENDEZÉSE - I. RÉSZ
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2021.április 8.


Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény egyik leglátványosabb tárgyegyüttese Gulyás Benjámin patikájának berendezése, 1927-ből. A bútorzat jelenleg a Gyűjtemény állandó kiállításában tekinthető meg.

A bútorzat tervezője Erhardt Ernő belsőépítész, korának egyik igen foglalkoztatott tervezője. Cikkünkben igyekszünk utánajárni a kispesti patika formanyelvének, alkotója izgalmas életének és munkásságának. Szó lesz egy asztalosbálról, bútorkiállításról, jubileumi tárlatról, kávéházakról, bárokról, lakóházakról az 1920-as évektől egészen az 1970-es évekig.

Minden kutatás izgalmas, új utakat rejt magában, erre az utazásra hívjuk Önöket cikkünkben.

Fotó: Gulyás Benjámin és felesége a patika előtt /  Gulyás Benjámin a patikában


Erhardt Ernő 1898-ban született Graz -ban, 1914-ben1, 16 évesen kezdte meg tanulmányait az Magy. Kir. Orsz. Iparművészeti Iskolán (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)2. Tanulmányai során államsegélyben részesült az 1916/17-es tanévben, 1917-ben kapott III. éves végbizonyítványt jó eredménnyel. 1918. május 16-án vonult be a katonasághoz3 , így feltehetően a Nagy Háború utolsó hat hónapját végig harcolta. Személyes életéről szinte semmit nem tudunk. Édesapja dobozgyáros volt (I. ker. Győri út 2/b)4 . Ő maga okleveles építőiparművészként hirdette magát, címként a Kertész utca 48. számot adja meg (illetve a Nagyatádi Szabó utca 48. számot).5

Az Iparművészeti Iskola hallgatójaként Györgyi Dénes a Magyar Iparművészet folyóirat szerkesztője több számban is bemutatja munkáit, több más hallgató között. 1918-ban, végzősként egy parasztház terve és egy úriszoba berendezése is megjelenik tőle.6 Mindkét terv illeszkedik a korszak gondolatkörébe.



Az angol Arts and Craft mozgalom indította el azt a vágyat Európa szerte, mely a rossz minőségű gyári termékek helyett a kézművesipart támogatja, így juttatva hasznos és szép tárgyakhoz a lakosság szegényebb rétegeit is. Ehhez a múltba nyúltak vissza, megszabadítva a tárgyakat a hasztalan díszítményektől, hogy egyszerű, jól funkcionáló dolgokat készítsenek. Magyarországon kézenfekvő volt a népi művészetet felhasználni erre a célra. Szerettek volna létrehozni egy modern, magyar iparművészetet, mely mindent áthat. A lakóháztól, annak berendezéséig.


Magyar iparművészet, 21.évf. 1-3.sz., 1918

Erhardt Ernő enteriőrjei a Kézműipari kiállításon, 1926

A szecesszió vége (1909) utáni időszakot egyfajta megtorpanásként szokták jellemezni. Tény, hogy sok tervező tért vissza a korábbi korok jól ismert stílusformáihoz, de mindeközben, például Kozma Lajos, vagy Kaesz Gyula folytatta kísérleteit. Kozma ún. „barokk” korszaka éppen az 1920-as évekre jellemző. Stilizáló díszítményeket helyez bútoraira, erőteljes korpuszokat alkot, szekrényei építményjellegűekké válnak, olykor magas oromdíszt is kapnak. Ez az 1920-as években lezajlott, barokk formákat idéző korszaka juttatja el őt egészen a konstruktivitásig. A mi szempontunkból ez azért érdekes, mert nagyon sok művészre gyakorolt komoly befolyást. Többek között Kaesz Gyulára és feltételezésem szerint Erhardt Ernőre is, ki mindkettőjüknek közeli kortársa, Kaesz Gyulával egy időben jártak az Iparművészeti Iskolába. Az 1920-as évekből nagyon kevés munkát találtam tőle, bár a Magyar Iparművészet cikke szerint „több jól sikerült boltberendezéssel vonta magára az iparművészet iránt érdeklődők figyelmét71926-ban a kézműipari vásáron mutatott be két enteriőrt. Egy hálószoba berendezést és egy ebédlőt, melyek felkeltették a figyelmet. A Magyar Iparművészet a kiállított tárgyakrólfotókat közölt és egy rövid leírást is.

Kézműipari kiállítás, 1926 in: Magyar Iparművészet

"Egészen egyéni stílusú ebédlőt állított ki, feketére pácolt, csiszolt lakkozású jávorfából. A bútorokat részben antikizált aranyozással borított, részben színezett faragványokkal díszítette és színezett áttört művű (á jour-) faragványokat alkalmazott ő a bútorok üveglapjainak élénkítésére. A másik intérieurje hálószoba, melynek megtervezésénél szabadon alkalmazta a francia barok-korabelí bútorok díszítő motívumait. Ezeken a halványzöldes színű, csiszolt lakkozású bútorokon is felcsillan a díszítmények diszkrét aranyozása. Megjegyezzük még, hogy a két szobaberendezés asztalosmunkái Varga Lajos és Fia jónevű műhelyében készültek 8, a tervek helyes megértésével megcsinált faragványos díszítések pedig Katona István aranykoszorús mester 9 jeles szakavatottságát dicsérik. E füzetünkben néhány részletet közlünk a tehetséges, finom ízlésű és komoly törekvésű fiatal iparművészünk ez újabb munkáiból, melyekkel méltán fölkeltette a kézműipari kiállítás kényesebb ízlésű látogatóinak érdeklődését.10

Egy kispesti patikabútor11

A Sárkány utcában12, körülbelül a Rendőrség épületével szemben nyitotta meg Gulyás Benjámin13 patikus gyógyszertárát. A bútorok tervezésével 1927-ben Erhardt Ernő belsőépítészt bízta meg, a kivitelezést Sepper Illés14 asztalos végezte el, az üzlet portáljának kialakítását pedig Rösch Emil kispesti szobrász ízlésére bízta.

Egy gyógyszertár bútorzatának tervezése koncepcionális feladat. Általában véve minden gyógyszertári berendezés szigorú programot követ, melyet a célszerűség alakított ki hosszú évszázadokon keresztül. A falakon futó, alul zárt (általában fiókos), felül nyitott szekrények, a majdnem a mennyezetig vezetett magasság, a zárható méregszekrény, a vitrinek, valamint a kiszolgáló pult (tárasztal) az elmaradhatatlan mérleggel – ez az általános kép, ami egy gyógyszertári bútorzatról eszünkbe juthat. Egy patika bútorzatát az adott helyszínre kell tervezni, egy adott teret kell tökéletesen, funkciójának megfelelően betölteni. Ám ezzel együtt, vagy éppen ezért, érdekességük, egyediségük is ebben áll. Nincs két egyforma patika berendezés a világon. Stílusuk, díszítményeik, a korszak, melyben születtek teszik különlegessé e tárgyegyütteseket. Egyedi tervezést igényelnek és egyedi kivitelt. Ezért gondoljuk úgy, hogy esetleges történelmi, tudományosgyógyszerészeti jelentőségükön túl, mindegyikük fontos iparművészeti emlék is.


Gulyás Benjamin KHGY, ltsz. 168

Az Erhardt Ernő által tervezett patika bútorzata mindösszesen 23 részből áll. A fotón jól látszik a két egymás mellé helyezett pult (tárasztal). Egyikük egy egyszerűen kialakított, elhúzható üveglapokkal kialakított vitrin, másikuk azonban egy-egy kulccsal zárható, két ajtós, közepén rátett fafaragással díszített üvegezett szekrény. A vitrinek belső oldalán kihúzható fiókok találhatók. A falak mentén, a patikus háta mögött látható az ún. méregszekrény. A méregszekrényen kétfelé nyíló, tükrös ajtó található, alsó szekrénye szintén külön nyíló. Tőle mindkét irányban, szimmetrikus elrendezésben következnek azok az alul zárt, felül nyitott polcos elemek, melyekből összesen hat darab található. A bútorok párkányzatának díszítményei egységesek, kivéve a sarkokon álló egy-egy,a párkánymagasság fölé emelkedő íves záródású zárt szekrényt (korpusz). A szekrények között összekötő elemeket találunk, melyek tetején egy-egy esztergált gomb dísz osztja tovább a párkányzat látványát. Összességében elegáns, letisztult bútorzatot láthatunk, melynek elemein több stílus találkozik. Az 1920-as években az alkotók, tervezők egy része visszatért a korábbi stílusok elemeinek stilizált használatához. A patika eredeti (átadáskor keletkezett) leírásában neoklasszicistának írja le, de a bútorzat egy díszítőelemét kiemelve belekerült Bolla András A magyar art deco építészet című könyvébe15. Nos, nem véletlen ez a többféle megközelítés, hiszen a bútorzat nem mutat egységes stílusképet.

De vegyük részleteiben a bútorzat díszítményeit. Az ívelt záródású két, a sarkokat lezáró szekrény ajtaján egy-egy intarzia látható. Témája a gyógyszeres tégelyre tekeredő kígyó, a patikus foglalkozás ősi szimbóluma. A kompozíció megfogalmazása mindenképp klasszicizáló hatású, a patika edény formája is ezt a korszakot idézi. A tégely testén, mint egy medalionként egy szív látható. A kígyó, könnyed, vékony teste, pikkelyeinek könnyed érzékeltetése, visszahajló feje, a szájából előbújó nyelve keleties hatást is mutat. Nagyon finom, könnyed kompozíció, mely szépen adja vissza témája szimbolikáját.16

A méregszekrény párkányzatán végig futó egyszerűbb akantuszlevél díszítmény a fent említett két szekrényen kívül, a teljes bútorzat oromrészén látható. A párkányzat alatt látható, szintén ornamentális díszítmény szintén klasszicizáló, a pálmalevélhez hasonló stilizált felső elem azonban már utalhat a korban szokásos ókori, keleti elemek használatához, melyet előszeretettel alkalmaztak stilizált formában a szecesszió nyomán, az abban a korban mindent átható nemzeti stílus kialakítása során is.E kis díszítményben egyszerre van jelen a már-már geometrikus szerkesztés és a könnyed, hajlékony organikus virág motívum.



A tárasztal két üvegezett ajtaja között találjuk azt a díszítményt, mely a patika talán legizgalmasabb része. Ez az esztergált fa rátétszigorú, zárt szerkesztésű, erősen stilizáló, többféle motívumrendszert egybeolvasztó díszítményfolyam. A fentebb látott 1926-ban kiállított ebédlővitrin részletével összehasonlítva látszik stilizáltsága, az erőteljes dekorativitásra való hajlama is. Programjuk hasonló. Egy vázaszerű edényből, a patikánál egy a végtelenséget jelző fonatból feltörő növényi indák rendszerezett kavalkádja. A patika esetébennyilván szerepet játszik a valószínűleg jóval szerényebb megrendelői igény, ám annyira magabiztos, arányos és könnyed, hogy valóban jogosnak tűnik lényegében dekoratívnak nevezni.



Lényeges különbség a két tárgy között az ebben anagyításban jobban látszódó eredetileg színezett fa figura, fején csörgősipkával, lábán a jellegzetesen visszahajló orrú cipővel, ugyanaz a figura, aki a tálalószekrényen szolgálatkészen meghajolva előre nyújtja kezét, itt szigorú őrszemként karddal vigyázza a vitrin tárgyait. Hirtelen arra gondoltam, talán ő maga?!?

Még egypatika berendezésről tudunk, melyet Erhardt Ernő tervezett. A kispesti patika után három évvel, 1930-ban az Aranykalász gyógyszertár bútorzatát tervezte Kunhegyesen, az ottani patikus, Józsa Sándor megrendelésére. A patika elnevezését a bútorzat „aranykalász” motívumai ihlették17. Sajnos nem találtam sem bővebb leírást magáról a bútorzatról, sem fotóanyagot.

Erhardt Ernő otthona

Erhardt Ernő 1930-ban saját otthonának berendezésével hívta fel magára a figyelmet. Szó szerint. A Színházi élet hasábjain hirdeti belsőépítészeti munkásságát, a képek felirata szerint saját lakását mutatja18. Polgári otthonában felfedezhetőek az 1926-os kiállítás tárgyai. A hálószoba egésze, és két szoba részlet látható. Míg a hálószoba teljes egészében barokk hangulatot áraszt, addig a szobarészletek jóval letisztultabbak, levegősebbek. A nehéz drapériák, hatalmas festmények, a látványos, legyezőszerű háttámlájú kanapé, a szobrok, vázák, szőnyegek elegye - a jólét, a magas komfort ígéretét nyújtják a megrendelőnek. Nincs kétségem afelől, hogy 1930-ban ez az irigylésre méltó lakás, hogy a szépnek ez a klasszikusan vett elegye a vágy tárgya.

A Capri

A Capri bár (ugyan hivatalosan kávéház) 1931-ben nyitotta meg kapuit a Podmaniczky utca 8. szám alatt, az István király szállodában. Belső kialakítását Erhardt Ernőre bízták. „Az új helyiségnek Capri a neve, pompás berendezésű, csupa izlés és kényelem, amellett az egyik helyisége, ami a capriszigeti hires kékbarlangot utánozza, egyenesen szenzációs. Erhardt Ernő tervező és épitő iparművész érdeme, hogy méltó keretet tudott teremteni mindannak a szép, kellemes és szines dolognak,amit az idősebbik Flaschner itt a pesti közönségnek nyújtani akar. A Capri máris nagyon népszerű, reggeltől estig és estétől reggelig zsúfolt, érdekes, színes és vidám élet zajlik a termeiben, julius elsejétől kezdve a népszerű Csákvári duo, amely rövid év alatt Budapest kedvence lett, szolgáltatja a zenekiséretet Capri vendégeinek vidámságához.19 – Ez áll a Színházi Élet oldalán.A hirdetés közöl egy képet a bár pultjáról.


Capri bár

Az erőteljes keretezés erősen emlékeztet a patikaberendezés kicsinyített kontúrjához. Kialakítása egyértelműen az art deco ismérveit mutatja. Bármelyik, a korszakban divatos filmben szerepelhetett volna, hangulata a német expresszionista filmeket idézi. Semmilyen fölösleges díszítmény nincs, a látványt az erőteljes keret adja, játékosságát pedig a polcok elhelyezése, melyek némelyike egyszerűen abbamarad, végein kissé kiszélesedve fel- vagy lehorgad, mintha csővezetékek csapjai lennének.

A Capri nagy sikerű hely volt. 1935-ben tette át székhelyéta Dessewffy utcába.„…az új helyiség tényleg minden olaszbájjal rendelkezik. Villanyfénybenfürdő tengerparti tájak díszítik az új terem falait, mennyezetén pergolák futnak s világítása vetekszik az olasz ég fényével. Egészen újszerűhelyiséget varázsolt a körút közelébe a Capri igazgatósága. Erhardt Ernő építő-iparművész nemes ízléssel és bőkezű gonddal a legszebbetalkotta a pesti közönség számára.” 20

Feltételezem nem véletlen, hogy újra őt bízták meg egy hangulatos helyiség kialakításával.

ErhardtErnő munkássága az 1930-as években és az 1940-es évek elejére bontakozik ki. Rengeteg megrendelést kap és ezek nagyon jól nyomon követhetők. Rengeteg ház, nyaraló, kávéház kötődik a nevéhez. Ebben az időben munkásságának egy másik oldala is kibontakozik. Ez pedig a reprezentatív, korszakosan fontos kiállítások látványtervének megalkotása, kiállítások rendezésének a megvalósítása.

 

Innen folytatjuk...


________________

Források, felhasznált irodalom:

[1] https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew
[2] Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola, Budapest, 1914 ADT Arcanum
[3] https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew
[4] Asztalosok lapja 1924. január 6. p 4.
[5] A Kertész utca neve 1874-től hivatalos, mindössze egyszer változott: 1938-ban Nagyatádi Szabó István (1863-1924) eredetileg földműves, majd politikus és földművelési miniszter nevét vette fel. 1951-ben az utca újra visszanyerte eredeti nevét. in: https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/06/15/kertesz_utca
[6] Magyar Iparművészet 21.évf. 1918.p.5. ill.31. ADT Arcanum
[7] Magyar Iparművészet 29évf. 6-8.sz., 1926 ADT Arcanum
[8] Ezen a kiállításon Állami díszoklevéllel tüntették ki őket in: Nemzeti Ujság, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)1926-09-19 / 212. szám ADT Arcanum
[9] Katona István faszobrász, aranykoszorús mester. Budapest, VIII., Práter u. 59. in: Koffler Károly (szerk.): Ipari címtár, 1935 (1935, Budapest)
[10] Magyar Iparművészet 1926, 29.éfv. 6-8.sz. ADT Arcanum
[11] A bútorzat a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállításának része, az intézmény tulajdonába az 1970-es évek legelején került, a patika épületének szanálása előtt. Majd a bútorzat egy része letétként a Kispesti Egészségügyi Intézet igazgatói irodájába került. A kétezres évek első felében került vissza a Helytörténeti Gyűjtemény raktárába. A Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatok segítségével 2007 és 2012 között folyamatos restauráláson eshetett át. A restaurálást Nemes Tamás végezte.
[12] 1930-tól Szent Imre herceg út, 1946-tól Ady Endre út, a patika címe bezárásakor Ady Endre út 62.
[13] Gulyás Benjámin 1892. március másodikán Tiszanánáson született. Diplomáját Budapesten, 1920. június 23-án vette át. 1928-tól kispesti lakos és gyógyszertár-tulajdonos volt. Tagja volt továbbá Országos Gyógyszerész Egyesületnek. Kispesten jelentős munkásságot fejtett ki 1936-tól, mint városi képviselő és református presbiter. Visszaemlékezéséből tudjuk, hogy 1928 május elsején vette meg gyógyszertárát, mely Kispesten a hetedik, Wekerle-telepen az első gyógyszertár volt. A patikát a gyógyszertárak államosításakor 1950-ben vették el tulajdonosától, akit lehelyeztek a Heves megyei Adács község gyógyszertárának felelős vezetői posztjába, ahol még 11 éven keresztül dolgozott és ahonnan 1961-ben, 71 éves korában vonult nyugdíjba. in: KHGY iratanyagai
[14] Sepper Illés 1883. 07. 20-án született az ausztriai Alsóőrön. Felügyelőbizottsági tagja volt a Magyar Iparosok Hitelszövetségének (alapítva 1914, 1922-ben már nem működött). Műhelye a IX. kerület Mátyás utca 5-ben volt. In: https://konyvtar.elte.hu/leveltar/databasesnew; Magyar Pénzügyi Compass, szerk. Kormos Gyula, 1.köt. 1922-23, bp. 1923
[15] I.kötet, 2016, 76.old
[16] Hygeia (az egészég istensége) eredetileg egyik kezében tart egy csészét, a másikban a kígyót, melyet a csészéből táplál. in: Fejezetek a magyar gyógyszerészet történetéből, Összeállította: Kapronczay Károly, Johan Béla Alapítvány-Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, 2016, p.12
[17] Józsa Patika – Aranykalász Gyógyszertár, Kunhegyes, 1930 in: Gyógyszerészet VII.évf.1.sz. p14.
[18] Színházi Élet 1930-10
[19] Színházi Élet1931-28p.88-88
[20] Színházi Élet 1935 -52 p. 178-179

KISPESTI NŐK - HELYTÖRTÉNETI ÍRÁS
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2021. március 8.


Kispesti hírességek a Magyar Asszonyok lexikonjából

Kevesen ismerik ma már Bozzay Margit nevét. Egykoron kiváló újságíró volt, aki a nők helyzetével, társadalmi presztízsével foglalkozott. Szerkesztőként dolgozott a Pesti Hírlapnál, a Pesti Divatnál, a Reggeli Magyarországnál és a Kincses Újságnál. Verseket, elbeszéléseket is írt. Nagy elhatározásra jutott, mikor is egy különleges lexikont állított össze, Magyar Asszonyok lexikonja címen. Az összegyűjtött anyagot 1931-ben bocsátotta az érdeklődök rendelkezésére.

Szerkesztőként a lexikon előszavában a következőket írja:

„Hogy van-e a külön női lexikonnak létjogosultsága a napról-napra szaporodó lexikonok rengetegében, igazán nem lehet kétséges, ha meggondoljuk, milyen szerepet tölt be a modern nő a család körében való ősi hivatásán kívül a mai, erősen megváltozott viszonyok között.”

De kik is szerepelnek a lexikon lapjain? Foglalkozásukat tekintve férjüket támogató feleségek, szegénygyermekek gondozásában résztvevő patrónusok, óvónők, orvosnők, tanárok, művészek: festők, írók, színművészek, valamint tánc- és mozgásművészetet oktatók és zeneművészek.

A lexikonban szereplő nevek, és arckép fotók az akkori társadalmat reprezentáló személyiségek, akik közül mára már csupán egy-két név lehet ismerős, Ilyen például dr. Madzsar Józsefné Jászi Alice, akinek a mozgásművészet területén létrehozott úttörő munkássága ma is ismert. VÍzvári Mariska színésznő, akinek a konyhaművészet terén elért remekei, és könyve őrizte meg igazán a nevét. Vagy Várnai Zseni író, költő, kinek versei széles körben váltak ismertté - művei eljutottak az angolszász nyelvterületre is. Várnay Marienne „Ő volt az első magyar nő, aki építészmérnöki diplomát nyert.” 1924 után három évig bel- és külföldön dolgozott, majd felvették a mérnöki Kamarába, amelynek építészeti szakán ő az első magyar női tag. Számos kül- és belföldi pályázaton vett részt. Ezek közül a győri városrendezési pályázaton díjat is nyert.

A lexikon oldalain felbukkannak Kispesten élő és dolgozó nők, nem is kevesen.

Bráz Jánosné ( Antal Anna), aki 1913-tól élt Kispesten. Karitatív tevékenysége nyomán alakult meg a hadiárvák számára a Szent Alajos fiú otthon a Kisfaludy utcában. Az épület mai is áll a Kisfaludy utcában.

dr. Csorna Eszter gyermekorvos, aki pályája kezdetén Bókay János mellett gyakornokoskodott, dolgozott a Stefánia gyermekkórházban 1928 óta az O. T. I. kispesti gyermekrendelőjének osztályvezető orvosa volt. Magyar és német nyelven számos cikket és értekezést irt, főként a gyermekgyógyászat témaköréből.

 

dr. Melha Armandné, leánynéven dr. Hilf Paula

Az 1913-as években a Wekerle-telep 7. szám alatt élt férjével. Szemészként gondozta és ápolta a Magyar Államvasút és Gépgyár dolgozóit. Orvosként felügyelte a posta dolgozóit. Tevékenyen részt vett a közegészségügy fejlesztésében támogatta és segítette a Vöröskereszt munkáját. Férjével együtt a belvárosban 1920-tól az un. Zander [1] intézet vezető orvosai voltak.

Ez a magán gyógyintézet sok elismerést és kudarcot is hozott számukra. 1930-ban arról cikkeznek a Kispesti lapok, hogy az intézet csődje miatt válságba került a család és dr. Melha Armand kénytelen volt lemondani fővárosi törvényhatósági tagságáról is.

Dr. Hilf Paula orvosi tevékenysége mellett irodalmi munkásságot is kifejtett. „Versei különféle nap és hetilapokban látnak napvilágot s közülük 40-et meg is zenésítettek, sőt néhányat japánra és franciára is lefordítottak. Igazgatósági tagja a Magyar Írónők Körének. Tagja a Gárdonyi Géza Társaságnak, alelnöke a Magyar-Lengyel Egyesületnek, tagja a Pro Hungáriának stb.”- olvashatjuk a lexikon szócikkében

dr. Mészáros Andorné, leánynéven Vay Gizella grófnő, született Budapesten.

A már elszegényedett grófi családból származó Vay Gizella művészeti és társadalmi szerepvállalása tette ismertté Kispesten. Férje, aki feltehetően ügyvéd volt, hősi halált halt az I. világháborúban. Az özvegyen maradt grófnő a Hadiárvák, rokkantak támogatását szívügyének tekintette. Társelnöke volt a Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemzeti szövetségének, Kispesten szintúgy részt vett az árván maradottak ellátásában. Fontos tagja és aktív résztvevője volt Kispest társadalmi életének legyen szó Endresz György és Magyar Sándor fogadására szervezett ünnepségről, vagy a Kispest FC Franciaországi turnéjáról hazatérő csapat tiszteletére rendezett bálról.

Szobrászként is bemutatkozott a Pesti Hírlap képes illusztrációt közölt Jókai Mórról készült „apró szobrocskájáról”. Találkozhatunk olyan hirdetéssel is, mely ezt a szobrot ajánlja, a nagyérdemű figyelmébe melyet a művész Kispesti lakásán vásárolhatnak meg az érdeklődök.

 

Petényi Istvánné, leánynéven Benedek Terézia

Alapító és választmányi tagja a Kispesti Fiúárvaháznak, tagja a Magyar Úrinők Egyesületének, a Magyar Szentkorona Rendnek és zászló- anyja a 115. számú Zrínyi cserkészcsapatnak. Férje Petényi István nyugalmazott gimnáziumi igazgató. 1940 januárban halt meg.

Farádi Veres Izabella festőművésznő ugyan nem élt Kispesten, azonban az Evangélikus Templom egyik meghatározó oltárképét, a Gecsemáné kertben imára boruló Jézust ő festette a hívek számára. Farádi Veres Izabella két oltárképet készített . A kispesti evangélikus templomban megtalálható képen kívül másik festménye a gödöllői evangélikus egyház birtokában van.

 

Vidner Lili zongoraművésznő, 1912-ben született Bécsben. Édesapja zenetanár volt, aki hamar felismerte gyermeke tehetségét. A gimnáziumot a kispesti reálgimnáziumban végezte. Már 14 éves korában szerepelt a nagyközönség előtt.

 „Webernek e pompás művét Vidner Lili, a Nemzeti Zenede 14 esztendős tehetséges növendéke játszotta. A fiatal zongorista ötéves korában kezdte el zenei tanulmányait gróf Zichy Géza pártfogása alatt, abszolút hallása és fejlett zenei érzéke van, aki figyelemreméltó technikai készségéről már több nyilvános szereplése alkalmával tett tanúbizonyságot. „ írja az MTA Zene című folyóirata 1927-ben. Erről a koncertről a Színházi Élet is beszámolt.”

1934-ben Kispesten a Nagysándor József utca 35. szám alatt zeneiskolát nyitott, az iskola iránt érdeklődők megtalálhatták hirdetését a Kispest Szentlőrinczi Lapokban. Egész életét a zene, a színpad és a tanítás határozta meg. 1969-ben a Pesterzsébeti Csili Művelődési központban oktatta a fiatalságot. Mindazok, akik 1931-ben bekerültek Bozzay Margit által szerkesztett lexikonba, életükkel, munkásságukkal bizonyítottak a következő évtizedekben is. Talán most is megérdemlik, hogy egy rövid írás keretében őrizzük emléküket. 

A képek és szöveg forrása: http://mtda.hu/http://keptar.niif.hu

[1] Dr. Jonas Gustav Vilhelm Zander (1835. március 29., Stockholm - 1920. június 17.) svéd orvos, aki ortopéd és a mechanoterápia egyik megalkotója.) forrás:https://hu.qaz.wiki/wiki/Gustav_Zander

BÁLOK KISPESTEN
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2021. február 2.

 

Eljön a farsang

A bálok a bálozás szokása, évszázadok óta kiemelkedő közösségteremtő- és megtartó esemény. A táncvigalmak általában kötődnek valamely évszakhoz, valamilyen népszokáshoz. Farsangi bál, arató bál, szüreti bál osztja fel a hétköznapokkal teli évet. A tél temetése a tavasz eljövetelének várása jelenik meg a vízkereszt után induló első báli szezonban. A bálok, mint a társasági élet egyik formája, minden társadalmi csoport számára remek alkalom a megmutatkozásra.

A 20. század elején a polgárság körében is megjelennek a táncos rendezvények.

A sajtó, mind az országos, mind a helyi újság, számtalan beszámolót közöl a báli eseményekről. Báloztak az arisztokraták, a vidéki és városi középosztály, a parasztság és a munkásság egyaránt. A bálok közül kiemelkedtek a farsangi báli események. A farsang a párválasztás időszaka és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt idején már tilos esküvőt tartani.

 „Ó, jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulattsággal és fajtalan énekekkel dicsőítenek megvetvén a Krisztust.” – fakadt ki egyik prédikációjában Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben.”

Forrás: http://anyanyelvapolo.hu/vizkereszttol-hushagyoig-farsangi-idoszak/

 

A szokások azonban maradtak, a hagyomány tovább él.

Ha azt gondolnánk, hogy a farsang csupán a táncról, a vigasságról szól, tévednénk. Külön „gasztronómiai” eseménnyé válik, tájegységenként eltérő ízes, finom falatok készülnek az éttermekben, vagy akár az otthoni konyhákban - gondoljunk csak a farsangi fánkra.

Farsangi söröket, borokat hirdetnek és árulnak a kereskedők. Az élőzenével kísért mulatságokon külön, erre az alkalomra készült báli ruhákban mutatkozhattak be a hölgyek. A jelmezek és a ruhák oly annyira fontosak, hogy nemcsak a vendéglősök, de a ruhakereskedők is igen pártolják ezeket a rendezvényeket. A bálok bevételei jótékony célra fordítódnak. Egy-egy közösség számára, vagy valamilyen különleges cél szolgálatába állítják bevételeiket. A jótékonykodásnak mindig volt „szabott ára”, melyet a közösség tehetős tagjainak illett „felülfizetni”. Egy-egy társadalmi csoporttól persze ezt el is várták. Az adakozók névsorát és az általuk felajánlott összegeket a helyi lapok pontosan közzé is tették.

Kispesten is várták már a báli szezont. A Magyar Király Szálló vendéglőjében minden nap bál volt, ahogy az Ipartestület székházában is. Bálozott mindenki: az önkéntes tűzoltók az ipartestület, a művezetők, a sportolók, a pedagógusok, az újságírók a vendéglősök és természetesen a polgármester is.

1922-ben „Karneválherceg érkezése” címen arról számol be a Kispest-Szentlőrincz című újság, hogy „... az idén mindenki táncolni akar, … soha annyi tülekedés nem volt a tánctermekért, mint az idén”, pedig a bérleti költségek igencsak megugrottak. Az 1922-es év első és legnagyobb bálját a KAC szervezte. 1923-ban az Ipartestület által szervezett bált tartották a legjobbnak a híradások szerint. A sort folytathatnánk, gyakorlatilag napjainkig. A bálok jelentősége az idők folyamán sokat változott. Természetesen a járványok, a gazdasági válságok, a háború háttérbe szorították ezeket az eseményeket. 1945 után újra feléledt a vágy a bálok iránt. A vállalatok, gyárak, iskolák, művelődési intézmények sorra rendezik a zenés mulatságokat, köztük, a jelmezes farsangi bálokat.

Biztosak vagyunk benne, hogy 2022-ben újra jelmezt ölthetünk a farsang jegyében és tánccal, vígassággal várhatjuk a tavaszt.

LÁTVÁNYRAKTÁR NYÍLIK A KISPESTI GRÁNITGYÁR TERMÉKEIBŐL
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2021. január 21. 

 

A Magyar Kultúra Online Hete a KMO-ban

2021. január 21. csütörtökön, 19 órától Látványraktár nyílt a Kispesti Gránitgyár termékeiből címmel képes beszámolót láthattak a  a Kispesti Helytörténeti Gyűjteményből.

A videó megtekinthető január 21-én, 19 órától: 


  

A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény muzeológusai által megrendezett kiállítással, filmmel köszöntjük a helyi ipartörténelem jeles képviselőit, bemutatva 1922-ben, vagyis közel 100 évvel ezelőtt alakult Kispesti Gránitgyár kiváló termékeit. Az új látványraktár tárlatának létrehozásába kaphatunk betekintést a képes beszámoló keretében. 

149 ÉVES KISPEST
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. április 28.

 

Kispest 2019. júniusában ünneplte fennállásának 149. évfordulóját. Ilyenkor hagyományosan Városünneppel és a kerület legjelentősebb elismeréseinek átadásával ünnepeljük a helyi közösséget. Sajnos idén a járványhelyzet miatt ezt nem tehetjük meg, de  a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak jóvoltából egy ismeretterjesztő írást olvashatnak a település történetéről. 

Kispest

A település múltja

Régészeti kutatások alapján, tudjuk, hogy a település története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Szarmata Sírt a (IV.sz, ill. avar kori temetőt, (VI-IX. sz-ból.) tártak fel a kutatók, de még 1909-ben a Wekerle telep építése során is találtak régészeti emlékeket, egy Árpád kori félköríves szentélyzáródású templom alapfalait. Az Árpád házi királyok idején ezen a területen létesült falvak a tatárjárás következtében elpusztultak, s a terület királyi birtokként vadászatokra szolgált Zsigmond, majd Mátyás király birtokaként. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, hosszú ideig lakatlan pusztasággá vált. A 18. sz. - ban készült térképek ezt a területet, homokbuckás mocsaras vizenyős résznek tüntetik fel "Sz. Lorencz" pusztájaként.

1726-tól-1841-ig a Grassalkovich család birtokában van ez a terület. A család kihalása után Héderváry-Viczay Károly örökli nőiágon a birtokot, aki a Sina családnak hamarosan eladja. 1861-ben Szent Lőrinc pusztát felparcellázzák. 1869-ben Colonie-Klein-Pest néven árulják a telkeket négyszögölenként 80 krajcárért.

A terület új birtokosai Herrich Károly mérnök miniszteri tanácsos, Egert József mérnök és Rózsa Lajos ügyvéd lettek. Az új tulajdonosok maguk parcellázták tovább birtokrészeiket. Herrich Károly elkészíti Kispest szabályos tervét, széles utcákkal, házhelyekkel.

Községgé válás

1871 június 11-én tartják meg Kispesten az első alakuló közgyűlést 1871-re , mint látható megfogalmazódott az idetelepülőkben az igény a községgé szerveződésre.1872-1873 között a még csak ideiglenes kisközség, mely már megalakítja az iskolai oktatás bázisát, az iskolaszéket, elnevezi utcáit.

1873. június 14-én Pest-Pilis-Solt Vármegye Törvényhatósági bizottsága elfogadja Kispest szervezési szabályrendeletét, és ideiglenes kisközségből községgé válik, 1874-től azonban már Nagyközségi rangra emelkedik. A nagyközség magába foglalja a mai Pestszentlőrinc területét is határai egészen Vecsésig nyúltak

1874-1908 a községszervezés, az alapvető közintézmények, egyházszervezéssel, oktatási intézmények a művelődési lehetőségek, kialakításával kovácsolja össze az itt élőket. Az 1886-ban megalakuló ipartestület, jelzi azt is, hogy a településen élők számára munkahelyek is teremtődtek növelve ezzel a község megtartó erejét.

Kispest népessége ebben az időben jelentős növekedést mutat, 1890-ben 4523 lakosa volt már a községnek.

Fejlődik a település a villamos, már 1900 óta jár, az utak és vízelvezető-csatornák épülnek. 1908-ra felerősödik Pusztaszentlőrinc elszakadási mozgalma, melyet a kispestiek a megelőző időszakban nem tudtak támogatni, félve attól, hogy községük területi csökkenése veszélyezteti működésüket. Azonban 1908-ra ténnyé vált, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére modern "lakótelep" épül, mely a lélekszámot, a beépítettséget, a tovább fejlődést erősíti. Így már hozzájárulnak ahhoz, hogy 1909-ben Pusztaszentlőrinc elszakadjon Kispesttől.

1911 -re Kispest járási székhely lesz, idetartozik Erzsébetfalva, Csepel, Soroksár, Pestszentlőrinc, Dunaharaszti.

Az 1908-ban elkezdett Wekerle telep építése nagy ütemben folyik, a korszak legjelentősebb építészei - Birbauer - Borbiró-Virgil. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Győri Ottmár, Györgyi Dénes, stb - által tervezett lakónegyed házai egymás után bújnak elő.

1920-ra a lakosság lélekszáma már 50.000 fő, fölé emelkedik. Foglalkoztatási megoszlás alapján a lakosság kb. 10% munkás, akik helyben dolgozhattak Kispest gyáraiban. A már 1880-tól működő Biehn-féle kátránygyárban, az 1900-ban létesült Hofherr- Schrantz gépgyárban, az ugyancsak ekkortól termelő Hungária Jacquard Szövőgyárban, a Kispesti Textilgyárban, Teudloff-és Dittrich Armatúra Szivattyú és gépgyárban, vagy az 1922-ben megalapított Porcelán-, Kőedény-és Kályhagyárban, - a későbbi Gránit gyárban - hogy csak a legfontosabbakat említsük Kispest nagyüzemei közül.


Kispest önálló város

1921 november 15 -én a képviselőtestület ülése döntött arról, hogy Kispest rendezett tanácsú várossá alakuljon át. A városi alakuló közgyűlést 1922 július 22-én tartották. Kispest város első polgármestere Dr. Válya Gyula lett a Liberális Blokk jelöltjeként. Főjegyzőnek Brandtner Pált választották meg.

Kispest város története kezdődik itt a városiasság előnyeivel és súlyos felelősségével. Lendületes fejlődés, megtorpanás, szociális problémák az egészségügyi ellátás megoldatlansága mind egyszerre jellemzi a kezdeti időszakot.

1925-ben a város fejlesztése érdekében a New-Yorki Speyer bankháztól kölcsönt vett fel a város. A kölcsönt fejlesztésre, utak egészségügyi intézmények építésére használják fel. Igyekeznek kialakítani a város új arculatát, biztosítani az oktatás minden szintű jelenlétét, megteremteni a művelődés, szórakozás korigényéhez igazadó színvonalát. Az 1929-33-as gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a várost. Csökkent a termelés, nőtt a munkanélküliség, a város gazdálkodása is gondokkal küszködött. A válság elmúltával 1936-tól fokozatosan fellendült a termelés konszolidálódott a gazdasági élet. Tovább folytak a korábban eltervezett beruházások a közműépítés új területek épültek be. Közintézmények épültek, Mentőállomás, Szanatórium létesült. Elmondható, hogy igazi hőskorszaka volt ez az időszak Kispestnek, melyben megmutathatta fejlődőképességét, tenni akarását.

A második világháború időszakában a gyárak haditermelésre álltak át, és az itt élők sem menekülhettek a háború borzalmai elől.

1942-ben légitámadás éri a várost, 1943-ban szőnyegbombázás dönti romba az épületeket, pusztítja az emberi életet. Kispesten 1945. január 9-én ér véget a háború.

Budapest XIX. kerülete

Megindult a romeltakarítás, az újjáépítés. Újra indultak az iskolák, 1947-re normalizálódott a közlekedés, autóbuszok jártak, melyek összekötötték Kispestet Budapesttel és más városrészekkel. 1950-től Kispest a Főváros 19. kerülete.

1950 után Kispest fejlődése kétarcúságot mutat. Egyik oldalon tovább működnek és szaporodnak az ipari termelés központjai, másik oldalon Budapest részeként is peremváros marad. A meginduló átalakulás azonban nem jelentett mindig örömöt. Az 1970-es években kezdődött szanálás, bár komfortosabb lakhatási körülményeket biztosított, az átgondolatlan terület rendezés azonban megszüntette az egykori város arculatát. Az új lakónegyedek, a metró kiépítése, az infrastruktúra fejlődése a kertvárosok növelik a kerület megtartó erejét, és presztízsét. Az őslakosok, az újonnan betelepülők tovább hordozzák település múltját, megőrizik régi hagyományaikat, lokálpatriótává válnak.

AKIK ÁTREPÜLTÉK AZ ÓCEÁNT
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. június 11.

Aki Kispesten él feltehetően ismeri az Endresz György utcát. Endresz György és Magyar Sándor 1931. július 16-án átrepülte az Atlanti-óceánt, mely abban az időben igazi szenzáció volt. Repülésük története ismert, sokan tudják, hogy a repülés két célt szolgált: magát a nagy óceáni repülést és az alkalmat felhasználva, tiltakozást a Trianoni békediktátum ellen. A merész vállalkozás Amerikából indult, a gép felirata is ezt jelképezte, „Justice for Hungary” (Igazságot Magyarországnak).

   

A Mátyásföldi reptéren hatalmas tömeg várta Endresz és Magyar megérkezését, Karinthy Frigyes tudósította volna a gép megérkezését. A benzin azonban kifogyott a repülőből, így kényszerleszállást hajtottak végre Bicske határában.

De kanyarodjunk vissza Kispestre. A Kispest –Szentlőrinc (1931. július 18.) „élőben” közvetítette a rendkívüli repülés és megérkezés történetét. „Csütörtökön délután Kispest lakossága nagy izgalommal vonult ki a szabadba, hogy a közelfekvő(!?) Mátyásföldi repülőtérre érkező két magyar pilóta Endresz György és Magyar Sándor megérkezését láthassák…. A Kispesti Mentők székházának tetejéről a derék mentőorvosok kukkerrel vizsgálják a nyugati láthatárt. Minden pillanatban izgatottan adták le a kíváncsiaknak a helyzetjelentést. De 6 óra rég elmúlott, még mindig nem tűnt fel a „Justice for Hungary". Pedig a rádió szorgalmasan adta le a jelentéseket. A Lukács-féle vendéglőben a stammgasztok (sic!)- törzsvendégek- is élénk- figyelemmel lesték a rádiójelentéseket. Egyik része a társaságnak az Üllői-út és a Kossuth Lajos-utca sarkán álldogálva tekingetett az ég felé, a másik része a társaságnak bent fülelt …Oly híreket adott le 7 óra felé a rádió, hogy már Győr felett látták a gépet és húsz perc múlva Budapest fölé érkeznek. Minden szem az úttestek fölé, nyugat felé néz.. Még mindig nem tűnik fel a gép. A Lukácsnál lesik, várják a rádió újabb jelentéseit. Eltelik a húsz perc, majd egy óra és még mindig semmi. Negyed 9 órakor a rádió nyugtalanító hírt ad le, Bicskén leszállott a gép. Elfogyott a benzinük. A gép légcsavarja is eltörött. Az arcok elsápadtak ezen híradásra. Több közbeszólás: Talán nem sebesültek meg komolyan? Az utcákon ácsorgó emberek is tudomást szereztek a két aviatikus kényszerleszállásáról, lassan-lassan szomorú szívvel oszladozni kezdtek. A „Gödörben" nyomott hangulatban vitatkoznak. Mindenkinek van észrevétele. A rádió újabb hírt közvetít, hogy nem Bicskén, hanem Alcsúton történt a kényszerleszállás és autón elébük mentek, hogy esetleg kijavíthassák a gépet. …Pontosan 9 órakor ismét jelentkezik a rádió. Örömmel jelentik, hogy autón sikerült az alcsúti országút közelében levő egyik kukoricásban a Justice for Hungary" gépet a két pilótával együtt felfedezni és tekintve, hogy a pilóták nem sebesültek meg, így a rádió közönség pár perc múlva hallhatja- „Endresz György és Magyar Sándor szavait, melyet a rádió közönségéhez fognak intézni.”

  


Az izgalmakkal teli este után Kispest város városfejlesztési bizottsága elhatározta, hogy utcát neveznek el a két hősről. Több utca is szóba került, mint átnevezendő terület: az Aladár, a Nefelejcs és a Szegfű utcákat tartották erre alkalmasnak. Végül is a Nefelejcs utca lett Endresz György utca, később többször változott a neve, de 1992 óta ismét így hívják. Míg Magyar Sándorról, a Lajosmizsei vasútvonalhoz közel neveztek el egy utcát, melyet az ötvenes évek óta már Magyar László utcának hívnak.

Kispesten is megálltak a híres pilóták, mikor országos körútra indultak. A város felkészült fogadásukra augusztus 18-án. Az Üllői úti házsorok virágba borultak- melyet külön kért a város vezetősége-, és hatalmas pompával fogadták őket a Határ útnál az MTI tudósítása szerint:

„Kispest, augusztus 18.- Kispest város vezetősége kedden este ünnepelte a magyar óceáni repülőket. Már a kora esti órákban tízezrekre menő tömeg helyezkedett el azon az útvonalon, amelyen Endresz György, Magyar Sándor és Szalay Emil megérkeztek. A város határában folyt le a hivatalos fogadtatás. A menet a Miklóssy Imre színházhoz Magyar Király Szálló) vonult, ahol Molnár József polgármester, Vay Gizella grófnő, Orosz Imre lapszerkesztő, Géczy István, vitéz dr. Szűcs János és Miklóssy Aladár színész üdvözölték az óceánrepülőket, azután díszelőadás volt a vendégek tiszteletére, amelyen a Cigánybáró került színre./MTI./”

 

GUINNESS REKORD KISPESTEN
szerző:
2020. június 4.

 
Ha egy színésznő rekordot akar beállítani, akkor nem hagyhatja ki Kispestet. Budapest és Kispest között kilenc alkalommal fordult meg gépkocsijával és az őt kísérő újságíróval.

  


Hollay Kamilla feltűnést keltő kísérletének egyik állomása Kispesten a Hungária Mozgóban volt. Ez a mozi a mai Ady Endre úton található az akkori számozás szerint a 48.szám alatt. 



A Színházi Élet 1921-es számában rekordjával egy egész oldalas beszámolót szerzett magának. Budapest és Kispest között száguldott, meghatározott időrend szerint. Az indulás délután 2.58 perckor a lakásáról irány a Rákóczi úti Emke mozi. Produkciója után virágcsokrok elfogadása, majd irány Kispest. Pontosan 16 perc alatt ért ki egy Fiat típusú autóval a Hungária mozihoz! Nos, ez nem biztos, hogy ma is sikerülne. A távot összesen kilenc alkalommal tette meg. Az Emkénél a Falusi kislány Pesten, míg Kispesten a Szép Ilonka című verset szavalta el. Volt alkalma délután uzsonnázni és minden produkció után besöpörni a virágokat is. Este kilenc órakor ért véget a korabeli roadshow.

De ki is volt Hollay Kamilla? (1894-1967) Budapesten született. Rákosi Szidi színi iskolájába járt. Székesfehérváron indult pályája, de a sikert a film hozza meg számára. Korának igen híres színésze, a néma filmek sztárja. Az 1916-ban forgatott János vitéz Iluskájaként az egész ország felfigyelt rá. Mondhatjuk, hogy Ő volt az első filmgyárhoz szerződött színésznő. Élt Berlinben, ott ismerkedett meg férjével, Szatmári Jenővel. A Phoebus Film szerződtette, ottani filmszerepei mellett színpadi produkciókban is részt vett. Az 1930-as években tért vissza Budapestre. Színházi szerepeket nem vállalt már, de részese maradt a magyarországi színházi életnek. 1952-ben kitelepítették, majd haláláig a Jászai Mari színészotthonban élt.

EGY KISPESTI POLGÁR - HERSKOVITS JÓZSEF
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. május 28.

 
Herskovits József 1896-ban született Kispesten.Nehezen találunk olyan egyesületet, szervezetet, melynek munkájában ne tevékenykedett volna. Tagja volt a város képviselőtestületének, szervezte és irányította a kereskedők munkáját, érdekképviseletét, továbbá a budapesti iparkamarában a pestmegyei törvényhatósági bizottságban is tevékenykedett. 1935-ben a kormányzó kormánytanácsosi címmel tüntette ki.

Most mégsem erről a jelentős tevékenységről szólnánk néhány szót. A történet, amelyet itt most felelevenítünk, még az 1924-es évre nyúlik vissza, melyről a Színházi Élet számolt be egy évvel később.

Relle Gabriellát (1902-1975) az operaház jeles művésznőjét kloroformos támadás érte. Egy kitartó hódolója, aki előadások után virágcsokrokkal, meghívásokkal ostromolta a kiváló énekesnőt, egyszer csak cselekvésre szánta el magát. Ha a művésznő önként nem hajlandó vele tölteni egy estét, akkor majd erőszakkal kényszeríti erre… „Kezeit csókolom művésznő” - mondta a jól öltözött magas úr, majd, megragadta a karjánál és valami kábítószerrel teleitatott szivacsot akart az arcába nyomni. Az énekesnő nem vesztette el a lélekjelenlétét: mellbe vágta támadóját, kitépte karját a kezéből és futni kezdett.

Szerencséjére egy úr jött vele szemben, aki segítségére sietett, mire az ismeretlen útonálló egy, a járda mellett lévő, csukott autóba ugrott és azonnal elrobogott. Nos, ez az úr,„a megmentő Herskovits József kereskedelmi és iparkamarai tag volt, akinek közben jötte mentette meg a művésznőt”.

Herskovits József, a gáláns oltalmazó, Kispest népszerű embere volt. Sok lányos mama gondolt rá úgy, mint jó partira. Ez az illúzió azonban hamarosan elszállt. „Herskovits József a múlt héten eljegyzett egy szépséges leányzót” - adta hírül 1932-ben a Kispest-Szentlőrincz című újság.

Herein Károly, a neves hírlapíró és lapkiadó, Herskovits eljegyzése alkalmával megjelent írásában így jellemezte őt.:
„Herskovits József, a legsikeresebb estélyek népszerű rendezője. Egy-egy jól sikerült mulatság után kipirult arcú leányok ajkán repdesett a neve: — Istenem, milyen szép volt! Mily nagyszerű fiú ez a Herskovits Józsi!"

Népszerű a kereskedők között, akik felfigyeltek szónoklataira, „de nagyszerű ember ez a Herskovits, méltó arra, hogy a mi szószólónk legyen. Be is választották a budapesti kereskedelmi és iparkamarába rendes tagnak. Pár ezüst hajszál volt már akkor Herskovits József halántéka felett, de már tagja Kispest képviselőtestületének, Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye törvényhatósági bizottságának…”


Majtényi Vera kisasszonnyal történt esküvőjén a város legtöbb prominense megjelent. 

HOGYAN MENTETTE MEG KISPEST, JÁVOR PÁL SZÍNÉSZI KARRIERJÉT?
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. május 28.

 
Online ismeretek tárháza sorozatunkat ezúttal Jávor Pállal folytatjuk. Hogyan mentette meg Kispest, Jávor Pál színészi karrierjét?
Ebből a rövid leírásból ezt is megtudhatják!


Jávor Pál, a 20-as éveiben járó, jóképű, tehetséges, de megzabolázhatatlan színész, vonzotta a bajt. Történt ugyanis, hogy a fellépéseit biztosító budapesti Renassance Színház akkori titkára nem teljesítette egy ingyen jegy iránti kérését, ami miatt a hirtelen haragú színész bántalmazni kezdte a titkár urat. Nem volt ez jó ómen már akkor sem egy, a pályája elején álló színésznek. A színház azonnal elbocsátotta. Budapestről vidékre kényszerült, így, 1924-28 között több, kisebb-nagyobb városban is fellépett, szerződés hiányában, alkalmi jelleggel. Ám bohém életformája, botrányai miatt feljelentették az Országos Színészegyesületnél. „Az Országos Színészegyesület 1927. májusában Jávor Pált folytatólagos, botrányos viselkedése miatt kizárja az egyesületből. Jávor Pált vélhetőleg féltékeny kollégák jelentették fel.” Számára ez nagy csapás volt, pályájának kerékbe törését is jelenthette, de azt mindenképpen, hogy nem kaphatott állandó szerződést azokban a színházakban, melyek az egyesület égisze alatt működtek. Budapesti kollégái tanácsára Jávor megkereste Miklóssy Imrét, akit az Országos Színészegyesületből ismert. Miklóssy Imre, minő véletlen, éppen ebben az időben, azaz 1927-ben színházi társulatot szervezett Kispesten. Miklóssyék évtizedek óta jelen voltak a városban, Miklós Gábor színházi jubileumát is itt ünnepelte. Kispest ismerte a Miklóssy dinasztiát, így színházi vállalkozását is támogatták. Átalakította a Magyar Király Szálló nagytermét, annak érdekében, hogy minél színvonalasabb előadásokkal örvendeztesse meg a közönséget. Első előadásukra május 24-én került sor. Miklóssy, ugyan rendelkezett városi hozzájárulással a színház működtetéséhez, azonban írásban még nem kapta meg az engedélyt. Három esetén át szabadon játszhattak, míg nem a rendőrség betiltotta azt az előadást melyben Jávor Pál lépett volna színpadra Mikszáth Kálmán Noszty fiú esete Tóth Marival című színművében.

 
 
Színészi pályájának első dokumentuma. 1922. május 10-én az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának növendékeként Hervé Nebántsvirág című operettjének vizsgaelőadásán. Jávor (középen) két partnerével a Vígszínház előtt
Forrás: Origo

 
Az esetről beszámolt a Kispest Szentlőrinc 1927. június 4-i lapszáma, melyben drámai hangon írnak arról, hogy Miklóssy Imrének haza kellett küldenie a hatszáz főnyi közönséget, nem is beszélve a hatalmas anyagi veszteségről. Az engedély végül megérkezett, így két nap múltán színre kerülhetett ismét a Noszty fiú esete Tóth Marival című előadás. - A betiltás mögött valamilyen tűzvédelmi előírás be nem tartása állhatott, hiszen 1927. szeptemberében a Kispest Szentlőrinc hírül adta, hogy a kifogásolt tűzcsapok hiányát a direktor pótolta. - Az incidens ellenére Jávor Pál hatalmas sikert aratott!

Miklóssy Imrének jutott még egy kis affér Kispesten. Az 1928-as évre benyújtott színházi engedélyének határozattá válása előtt, két újságíró a legutolsó pillanatban fellebbezést nyújtott be. A fellebbezés ugyan csak egy üres papírból állott, mégis egy pillanatra megakasztotta a folyamatot. A város a következő évadra megadta az engedélyt, így 1927. augusztusában bátran reklámozhatta már színházát a Kispest-Szentlőrinc hasábjain: „Országos színész- válság, amelyből Kispest városának kulturális haszna van” címmel harangozták be Miklóssy társulatának további fellépéseit. A színészek felsorolásában itt is első helyet foglalta el Jávor Pál. Jávor Pál szerencséjét végül is Kispest hozta vissza. Itteni szereplése adta meg számára azt a lehetőséget, hogy Szegedre szerződhessen- egy igazi, jelentős társulathoz, mint állandó szerződéssel rendelkező színész. Jávor nem lett hűtlen Kispesthez, hiszen Deák Lőrinc színtársulatában később is tapsolhattak neki a Kispestiek.

ISMERETTERJESZTÉS - EGY KISPESTI TEKEVERSENY TÖRTÉNETE
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. április 30.

Idén kispesti nyaraló, jövőre póni-fogat! avagy, egy kispesti tekeverseny története

  

A kispesti színház vendéglőt 1894-ben nyitotta meg Bódy János. Mielőtt a vendéglő felvette volna a színház nevet már jelentékeny szerepet töltött be Kispest életében. Az Üllői út-Árpád utca sarkán elhelyezkedő vendéglő számos eseményt tudhatott magáénak. Hírnevét azonban nem kitűnő konyhájának, hanem az 1889-ben meghirdetett teke-versenynek köszönhette. A budapesti sajtó számos írásban adott hírt az eseményről, nem véletlen, hiszen a Bódyék-féle teke versenynek nem akármilyen fődíja volt. Egy 4000 forintot érő kispesti nyaraló! Özönlöttek az emberek a szigorú szabályok szerint megtartott játékra. A szabályoknak megfelelően, egy versenyző háromszor dobhatott, a legtöbb bábut leütő versenyző lehet a nyertes.

„Mióta a verseny tart, a kispesti vasút, mely tegnaptól kezdve a Ludovika mellől indul,-írja a Pesti Hírlap 1889 augusztusában megjelent tudósítása- alig győzi a versenyző és a verseny nézésében élvezetet lelő közönséget a Bódy vendéglőjéhez szállítani. .Négy óra felé, mikor a verseny hétköznapokon kezdődik, a kerti asztaloknál már alig kapni helyet, s a versenybizottság mögötti emelvény emberfejektől tarkállik. A verseny iránt való érdeklődés napról-napra nagyobb, s nemcsak a főváros, de a vidék kuglizói közül is számosan vesznek benne részt. Marosvásárhely, Kolozsvár, Szeged, Félegyháza, Kecskemét, Székesfehérvár, Dobsina, Pozsony, Vác olvasható a jegyzőkönyvekben egyes nevek után, sőt a napokban volt egy bécsi és egy prágai versenyző is .”

A verseny egy héten át tartott, sokan fizették be a nevezési díjat. A nyaralót ünnepélyes keretek között a Ferencvárosban lakó dr. Grósz Lajos fogorvos nyerte el. A dolog fonákja, hogy Grósz úgy nyerte meg a versenyt, hogy egyszer sem dobott! S ha kérdezik, hogy lehet ez? A válasz igen egyszerű, felbérelt egy profi játékost! Ezt ugyan sokan sérelmezték, de nem volt mit tenni. A szabályok nem tiltották. A hoppon maradottak azonban készülhettek a következő évi versenyre, melynek fődíja egy póni-fogat volt. 

"KARANT_ÉN" KIÁLLÍTÁS
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2020. április 28.

 

A Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, a KMO Művelődési Központ és a Nagy Balogh János Kiállítóterem, 2020. április 30-tól Facebook oldalaikon és a KMO YouTube csatornáján virtuális kiállítást tartott „Karant_én” címmel. Az online tárlatot Dr. Feledy Balázs művészeti író vezeti fel, a videóban megtekinthetőek lesznek a kispesti képzőművészeknek, a kényszerű izolációból, üzenetként küldött művei. Továbbá a videó alatt, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, szeretné bemutatni (4 részben) a Kispesten élő alkotóközösségek történetét is.



1. rész


Kispesten 1929-ben alakult meg a Nagy Balogh János nevét viselő képzőművészeti kör. A közbeszédben „őstehetségként” elhíresült művész munkássága inspirálta a kispestieket. Kispest önálló város volt, de egyben az ország fővárosa mellett meghúzódó peremvidék is. Közel, de egyben távol a pezsgő művészeti élettől. A Kispest-Pestszentlőrinci Képzőművészek egyesülete 35 rendes, és 60 pártoló tagot számlált. Ünnepélyes, megalakuló kiállítását Válya Gyula polgármester nyitotta meg a városháza dísztermében. A művészközösség alapítói Dul Lajos festőművész (alelnök), Hybl József szobrász (elnök), Faith István festőművész (ügyvezető alelnök), Janicsák Mihály festőművész (alelnök), Gyulai István iskolaigazgató (elnök), Boros Endre festőművész (alelnök), Szini Zoltán festő, rajztanár (elnök), Némethy Miklós festőművész (alelnök) és Eberhardt János ny.m.kir.posta főigazgató (elnök).

A művészek, a kispesti közösség elismert tagjaiként remélték, hogy a művészet megkedveltetése mellett, műtárgyvásárlásokat is eszközöl majd a város és annak tehetősebb polgárai, ezzel erősítve tovább a művészeti életet. Ám az egyesület kezdeti sikerei után lassan elmaradtak a megrendelések, vásárlások. Ám 1949-ig, az egyesület megszűntetéséig, folyamatosan rendeztek városházi tárlatokat (évente legalább kettőt), felolvasó esteket, beszélgetéseket.


2. rész


Az 1949 és 1962 közötti időszakban, az akkor alakuló helyi és országos törekvések befolyásolták a kispesti képzőművészeti körök életét. 1947. januárjában ugyan megalakult a Munkás Kultúrszövetség kispesti szakosztálya, melynek 20 kispesti tagja volt, s melynek legfőbb célja a „szegénysorsú tehetségek ingyenes továbbképzése”. (Kispest népe, 1946 in: Viola J.: 50 éves a Kispesti Nagy Balogh János Képzőművészeti kör). A kezdeményezés első kiállításán Klimó István festőművész, Nagy Balogh egykori barátja is szerepelt. Ám ugyanez év májusában újjáalakul a Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör is, az akkori polgármester, Petri Miklós elnökletével. Az újjáalakult egyesület azonban már nem tudott jelentőségre szert tenni. Létrejön a Magyar Képzőművészek Szabadszakszervezetének Kispesti Csoportja, majd 1968-ban a Művészeti Alap, melyek az előbbi elsorvadásához, és az utóbbi beolvadásához vezettek. (Viola J.: 50 éves)

Az újabb fejezet 1962-ben kezdődik. Ekkor alakul (újra) újjá a Nagy Balogh János Képzőművészeti Kör. Az immár Budapest XIX. kerületévé avanzsált Kispest visszatér a Nagy Balogh-i hagyományaihoz. A Kör legfőbb célkitűzése továbbra is a művészet megismertetése, megszerettetése, de alapvető célként tűzik ki Nagy Balogh János festőművész emlékének ápolását.


3. rész


 

A kispesti képzőművészek a kezdeti időtől kezdve szerettek volna művészeti iskolát létrehozni. A Pestvidéki Élet 1938. augusztusában arról számol be, hogy az Üllői út 35-41. szám alatt a kispesti művészközösség művésztelepet és iskolát nyitott, hat műteremmel, ám akkor ez a kezdeményezés, anyagiak híján gyorsan elhalt. 1947-ben, az kispesti iparostanonc képzésen belül gondoltak elindítani művészképzést, majd tíz évvel később Illéssy Péter állt elő egy kezdeményezéssel, egy ún. vitaiskolával. Schrotta János Frigyes túlzottan grandiózus ötlete volt az utolsó a kifulladó kispesti művészeti képzések sorában. Végül, Balás Attila segítette az ifjú művészet iránt érdeklődőket (az Ifjú Gárda Művelődési Házban), majd őt váltva, több évtizeden keresztül Gál Dezső, festőművész-tanár. Fiatalok, és felnőttek egyaránt jártak hozzá. A ma működő Helikon Kulturális Egyesület tagjai közül többen nála kezdték a rajzolást-festést. Munkásságából 2014-ben kiállítást rendeztünk.


4.rész


 

1974-ben nyílt meg a Nagy Balogh János Kiállítóterem. Az első kiállítók egyike Vilt Tibor szobrászművész volt. A Kiállítóterem kettős funkciót látott el, a képzőművészeti tárlatok mellett, egyben a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény székhelyévé vált.

1979-ben létrejön a Kispesti Képző- és Iparművészeti Csoport. Tagjai rendszeres kiállítói a Kiállítóteremnek, mely az 1980-as évekre elismert budapesti galériává (is) vált. A Csoporton belüli nézeteltérések miatt, és a részben kiöregedő, vagy éppen elköltöző tagság miatt, az 1980-as évek végére lényegében felbomlik.

Az újabb lendület 1995-ben jön. Ekkor alakul meg a kispesti Helikon Képzőművészeti Egyesület, mely azóta, 25 éve töretlenül része Kispest kulturális életének. Kezdetben a Kispesti Vigadó, nem túl ideális tereiben állítottak ki. A kerület, 2001-ben a Kispesti Vigadó Galériával és később az újra nyitó Nagy Balogh János Kiállítóteremmel támogatja a képzőművészeti életet. A Helikon Kulturális Egyesület tagjainak köszönhetünk több kispesti köztéri művet, köztük a 2014-ben felállított (és most utcai galériává alakult) „Helikockát” az Üllői út - Simonyi Zsigmond utca sarkán.

Tagjai rendszeresen szerepelnek országos tárlatokon, biennálékon. Tagjai között több Munkácsy- és Ferenczy -díjas alkotó, Harasztÿ István személyében Kossuth-díjas művésze is van.

BÁNKY RÓBERT MUNKÁSSÁGA
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. április 23.

 Tudja ki volt Bánky Róbert és mi köze Kispesthez?

Az online ismeretek tárházának keretein belünk egy rövid ismeretterjesztő írást olvashatnak Bánky Róbert munkásságáról:

„Tudja-e a kedves újság olvasó hol van Kispest?” Kezdte színházi beszámolóját az az újságíró, aki fényképekkel tűzdelt írását abból az alkalomból tette közzé, hogy vitéz Bánky Róbert időszaki társulata Kispesten az Árpád(- Royal -)mozgóban lépett fel.

Bánky Róbert társulatának vendégjátéka megmozgatta a színházat szerető Kispestieket. Bánky Róbert 1942-től a szegedi városi színház igazgatója volt. Kispesten, mint rendesen a nyári szezonban különböző társulatok léptek fel állandó színházi épület hiányában a nagyobb létszámot befogadni képes kulturális intézményekben. Bár már 1925-ben nagy tervek születtek egy színház megépítésére, mely a Kossuth Lajos utcában lett volna és oly annyira-grandiózusra tervezték, hogy mintául a pesti Vigszinház épületét vették alapul. Mérete, külleme befogadó képessége megegyezett volna Vígszínházéval. 1941- ben végül sikerült egy Nyári Színházat megépíteni, mely az akkori város és magánbefektetők közös létesítményeként működött.Vitéz Bánky Róbert színművész igazgató azért is volt fontos személyiség Kispesten, mert hát itt született 1894-ben Buchstabler Róbertként (Kispest, 1894. nov. 25. – Bp., 1981. dec. 9.). Nevének magyarosítása színészi pályájához köthető 1921-ben vette fel a Bánky nevet.

1934- ben, majd 1938-ban is fellép Kispesten, míg nem 1943-tól rendszeres szereplőjévé válik a kispesti nyári szezonnak.

De visszatérve az előadást reklámozó cikkhez, nem kis malíciával írja a szerző:„ Őszintén megmondjuk kissé fáztunk a kispesti utazástól. Pedig nem is olyan komplikált. Az ember a Belvárosi Kávéház előtt felül egy 14-esre, amely a Kálvin térig viszi, itt átszáll bármelyik Üllői úti kocsira, csupán azért, hogy a Szent István kórháznál megint csak átszállhasson valamelyik Kispesti villamosra. Alig tart az út tovább, mint Komáromba.” De hát megérte a kiváló darab Csadó Pál: Zsuzsó című darabja, nagy sikere a szegedi társulatnak. A fotókon felsejlő, ma már sajnos kevésbé ismert művészek is megjelelnnek a város utcáján.

Árpád Margit (1903-1980) a hangosfilm és a színházi élet kimagasló tagja volt, 1943-ban vonult vissza a színházi pályáról. Perényi László (1910-1993) több vidéki és Budapesti színház tagja. A sármos színész számos filmben szerepelt, nem mellesleg két évig Árpád Margit férje is volt.

Harsányi Rezső  színész( Acsád1886. április 9. - Budapest, 1971. július 19.) 1908-ban elvégezte a Színművészeti Akadémiát. Jeles Budapesti Színházak tagja volt, némafilmekben, majd hangos filmekben játszott

 Teltházas előadások zajlottak Kispesten, nem volt hiába való a reklám.

ISMERETTERJESZTÉS NAGY BALOGH JÁNOSRÓL
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2020. április 15.

 
Aki kispesti, biztos, hogy ismeri Nagy Balogh János szobrát. Talán le is ült már talapzatára, a mester lábaihoz, vagy fellépve rá megfogta vállát, kalapját. 

   

De ki volt Nagy Balogh János?

Nagy Balogh 1905 környékén költözött ki Kispestre édesanyjával Ferencvárosból. Szerényen éltek, hiszen Nagy Balogh minden megkeresett pénzét arra tette félre, hogy egyszer nagy festő lehessen. Nagy festő! Rembrandt-i, Van Gogh-i értelemben nagy festő. Olyan festő, aki nyomot hagy, akit az utókor csodál és megkerülhetetlennek tart.

Proletár festőként tartják számon, valójában azonban komoly mestere volt a flóderozásnak, belvárosi paloták márványszerű falfelületeinek festése fűződik nevéhez. Tanult aktfestést itthon, és tanult egy rövid ideig Münchenben, sok más kortársával együtt.

1908-ban kezdődtek Kispesten az Állami Munkáslakótelep építkezései. A nagyszabású vállalkozás munkálatai lenyűgözték a festőt, minden nap kijárt, beállt segíteni a munkásoknak. Érezni, átélni akarta a folyamatot, ahogy megvalósul egy ilyen grandiózus terv. Lelkesen beszélt róla Ács Tivadar kispesti újságírónak, egy hatalmas pannó készítését tervezte az építésről. Számos festményén, rajzán örökítette meg a földmunkákat végző kubikusokat.

Ám az első világháború kitörése félbevágta az építkezést és Nagy Balogh életútját is. A harcokban lövést kapott a vállán, jobb karját soha többé nem tudta használni. Barátja bíztatására próbált „átszokni” bal kezére, de nem ment. Az álom kettétört.

Művész körökben ismerték, néha-néha eljárt társaságba, de zárkózottsága miatt szinte semmit nem tudtak róla. Életében kiállítást nem rendezett, sőt tiltakozott ellene. Úgy gondolta, hogy még nincs „kész”, hogy még nem elég jó. 1919-ben bekövetkezett halála után, a Szépművészeti múzeum tárlatot rendezett műveiből.

Hagyatékát a Nemzeti Galéria őrzi, egy önarcképe az Uffizi önarcképtárának része lett. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény pár, kisméretű rajzát őrzi féltő gonddal.

Ki és hogyan ábrázolta Nagy Balogh Jánost?

Martsa István szobrászművész maga is nagyon szerette Nagy Balogh János életművét. A kispesti képzőművészeti körrel is jó viszonyt ápolt, kiállításon is szerepelt velük együtt. Pozsonyban született 1912-ben, majd a szintén képzőművész feleségével VII. kerületi otthonukban élt. Villanyszerelőként dolgozott, onnan került a Főiskolára (ma Képzőművészeti Egyetem), viszonylag későn, 33 évesen. Nagy Baloghról készült szobrát 1975-ben állították fel, eredetileg a Wekerle-telepen, a Petőfi téren (ma Kós Károly tér).Jelenleg a Fő téren látható, a róla elnevezett kiállítóterem mellett.

Martsa Istvánt csendes, visszafogott emberként írják le, szobrai mentesek a nagy gesztusoktól, a pátosz is távol áll tőle. Anékül, hogy hasonlóságokat keresnék életútjukban, vagy szemléletükben, feltűnik az a bensőséges részvét, mellyel Nagy Baloghot ábrázolja. A szoba-szerűen zárt, viszonylag alacsony talapzaton ülő Nagy Balogh János nem azaz akaratos, céltudatos fiatalember, akinek kortársai leírják. Nagy Balogh mindössze 45 éves, amikor otthonában szívrohamot kap. Ám élete utolsó három éve is kínkeserves. Háborús sérülése miatt festeni igazán már nem tud. Martsa István pedig ezt formázta meg. Azt a festőt, akinek leeső jobb válla alatt élettelenül lóg jobb karja, de baljában, ölében pihentetve még tarja a palettát. Egész testtartása, egy kis széken ülve, lábát maga alá húzó, zömök teste ugyan robosztus és erős, mégis gyermeki. Szomorú, magára hagyott. Feje, nagykarimájú kalapja alá bújó tekintete balra fordul. Szelleme és teste kettévált. A kéz nem tudja megtenni, amit az agy parancsol. Ez, egy alkotó életút legnagyobb tragédiája.

Nagy Balogh János tehetségét, a Poór Bertalan vezette művészeti direktórium vette szárnyai alá, megvásárolva tőle tíz festményt a Szépművészeti Múzeum számára. Szép summát fizettek, ám a csekket halála után a festő párnája alatt találták, beváltatlanul. A két időpont között pár hét telt el csupán. Pénze volt már, de jövője nem.

Forrás: Ujvári Béla: Martsa István, Művészet 1969/2; Képek: kozterkep.hu
https://www.martsamuterem.hu/martsa-istvan-szobrai-es-ermei/

Fotó: https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/1071/martsa-istvan#fotolista

ISMERETTERJESZTÉS K. NAGY SÁNDOR MUNKÁSSÁGÁRÓL
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2020. április 1.


K. Nagy Sándor (1904. Arad – 1995. Budapest)

A család 1926-os repatriálása után először Budapesten éltek, majd Kispestre költöztek a Szigligeti utca 54-be, majd a Petőfi utca 77-be, itt élte le életét. Az Iparművészeti Főiskolát 1924 és 1930 között végezte. Saját bevallása szerint Haranghy Jenő útmutatásai voltak döntő hatással művészetére. Élénken részt vett Kispest művészeti életében, az 1929-ben alakuló Képzőművészek Nagy Balogh János Egyesülete alapító tagja, 1930-tól műtárosa, majd titkára. Mindemellett tagja az Iparművészeti Társulatnak, a Képírók Egyesületének.

Rendkívül sokoldalú művész. Nagy sikereket ért el szőnyegterveivel, 1938-ban a New York-i világkiállításon is sikerrel szerepelt. Kispesten, szőnyegüzemet hozott létre (1943-ig működött). Mindemellett plakátokat is tervezett (Modiano, Állatkert).

  

Az 1934-ben létrehozott Ady-sorozata hozta el számára a sikert, de csak évekkel később, a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady kiállításán figyeltek fel munkásságára.

Gazdag munkásságot hagyott hátra, a grafika csaknem minden ágában dolgozott, festményei a Nagybányai Iskola hatását mutatják. 1960-as évektől rengeteg megindító munkásportét készített a Vörös Csillag traktorgyár dolgozóiról.

1987-ben, élete utolsó kiállításán Ecseri Elemér művészettörténész így méltatta: „… de akik a korszakos jelentőségű kezdeményezők útját járják – megtoldva önnön egyéniségükkel, meg saját kézjegyükkel – azok is képesek remekművek létrehozására, ami helyet biztosít számukra a halhatatlanság panteonjában….”

Kispesti Krónika, 2005/1 Egy hosszú alkotó élet rögös kitérőkkel, részletek
 

ISMERETTERJESZTÉS HELCZ EDITH MUNKÁSSÁGÁBÓL
szerző: Mohay Orsolya, művészettörténész
2021. április 1.


A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény őrzi azt a mintegy kétszáz darabból álló kollekciót, ami Helcz Edit munkásságából ránk maradt, melynek többsége akvarell és rajz. Az alkotások 1905 és 1911 között készültek, főiskolai évei alatt. 1911-ben fejezte be tanulmányait az Orsz. Magy. Kir. Képzőművészeti Főiskolán, ahol rajztanári képesítést szerzett. E szerint középiskolában és alsóbb ipariskolában alkalmazott rajztanárként működhetett. Tanárai az akkori időszak jelesművészei voltak, úm. Aggházi Gyula, Edvi Illés, Hollós Károly, Pasteiner Gyula.

Helcz Edith 1881-ben született, 85 évet élt. Tanulmányai után tanított a VIII. kerületben, majd Szászvárosba irányították át. 1917-től került a Munkástelepi Állami Polgári Leányiskolába, ahol 1938-ig biztosan, de valószínűleg nyugdíjazásáig tanított. Tagja volt az Országos Rajztanár Egyesületnek, a Kispest szentlőrinci Képzőművészek Egyesületének.

    

Gyűjteményben őrzött művei az akkori tantárgyi követelményeknek felelnek meg: alakrajz mellszoborról, ékítményes rajz domború mintákról, csendélet rajz és festés, alakrajz (élő mintáról), ábrázoló geometria, alakrajz egész szoborról, síkdíszítmény tervezés. Mindez hű képet ad az 1910-es évek művészeti oktatásáról és látásmódjáról.

FODRÁSZOK ÉS ESZKÖZÖK KIÁLLÍTÁS
szerző: Siklós Zsuzsa, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény vezetője
2020. március 19.


A Helytörténeti Gyűjtemény legújabb kiállítása, a fennálló helyzet miatt, sajnos nem nyílt meg 2020 márciusában. Ám, úgy gondoltuk, hogy míg várjuk a szebb jövőt, addig is visszatekinthetünk a borbély foglalkozás, a fodrászat múltjába, és eszköztárába. Igyekesztünk a folytatásokban egy kicsit jobban és jobban elmélyülni e szakma rejtelmeibe. 

Ugrás a következő részre: 1. rész I 2. rész I 3. rész I 4. rész I 5.rész I 6. befejező rész 


1. rész


 

A borbély és a fodrász szakma történetének áttekintését is érdemes az ókortól kezdenünk. A túl hosszú haj a férfiak szakálla problémát okozhatott a hétköznapi életben illetve a munka végzés során. Először a természetben található eszközökhöz –növényekhez – fordultak, növényi hánccsal kötötték össze hajukat, tették szabaddá szemüket. Később fából, csontból, készítettek eszközöket, melyek alkalmasak voltak a haj fésülésére, ápolására. Gereblyeszerű eszközöket használtak, a férfiak szakállúk nyírására véső alakú eszközt, vagy kétélű szekercéhez hasonlító tárgyat alkalmaztak. A haj díszítése a haj ápolása már a legkorábbi időktől fontos dolog volt az emberek életében. Hajukat feldíszítették, befonták, ápolták. Már az ókori Egyiptomban megtalálhatóak voltak azok az iparosok – ők általában felszabadított rabszolgák sorából kerültek ki, akik ügyes kezük révén elsősorban a haj ápolásával foglalatoskodtak.

Forrás: FODRÁSZ MESTERVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ JEGYZET Budapest, 2014. 6.o.

A haj a hajviselet meghatározta az emberek társadalmi rangját is. A rabszolgák fejét kopaszra nyírták, és nem viselhettek sem hajkoronát, sem szakállt. Ők igyekeztek fejükre különleges fejvédőket, sapkát helyezni, ezzel is követve a kor „divatirányzatait”

Később egészségügyi okokból, már az előkelőségek számára is kötelezően előírták a fej borotválását, az előkelőek parókákat húztak fejükre- volt, aki egyszerre két parókát is viselt. A nők természetesen nem mindig tartották be ezt a szabályt, természetes hajukba selyemszalagot kötöttek. Nem is gondolnánk, hogy a hajnak és a szakállnak nagy szerepe volt a hadviselésben is. Például Nagy Sándor i.e. 331-ben elrendelte a szakáll levágását és a haj rövidítését, hogy az ellenség ne tudjon a harcosok szakállába belekapaszkodni, s ennél fogva leteperni.

Az államot ért súlyos csapás, például csatavesztés esetén szintén levágatták hajukat. Sportrendezvényeken, ünnepi felvonulásokon a haj, illetve a fej díszítésére örökzöldeket, mirtuszkoszorúkat használtak, amelyek az istenek tiszteletét is jelentették.


 2. rész




A római korban más és más volt az elvárás a köztársaság, illetve a császárság korában. A férfiak a köztársaság idején egyszerű hajviselettel rendelkeztek, míg a császárság korában, már hullámosították hajukat és különböző olajokkal kenték be. A nőknek már számos eszközre volt szükségük ahhoz, hogy frizurájukat rendbe tartsák. Régészeti kutatások nyomán tudjuk, hogy a hölgyek fésűket, keféket, hajsütővasat, hajhálót, hajtűket, csatokat, tükröt, különféle illatos hajolajokat, szőkítő szereket, festékeket használtak. Az idősebb hölgyek őszülés ellen olajjal kevert gilisztahamuval kenték a hajukat. Voltaképpen minden szert használtak már, ami a szépséget, ápoltságot biztosította számukra.

Már a római császárság korában fürdőkben önálló borbélyműhelyek működtek a haj, szakáll ápolásán túl a testápolás is munkájuk részét képezte. Ők voltak az első kozmetikusok is, a kozmetikus elnevezés a „ kozmetusz” szóból ered. A borbélyok önálló érdekvédelmi testületet hoztak létre Konstantinusz császár idején 37 ilyen egyesület működött.

A középkor a hajviseletben nem hozott különleges változást, inkább a fejre helyezett sisakok, abroncskoronák megjelenése irányította, az alatta viselt frizurát. Változás legfőképpen a borbélyok fodrászok egyre nagyobb számban való megjelenését jelentette. A városok kialakulás támogatta az iparszerű üzemet. 1000-1200 körül a borbélyok a római korhoz hasonlóan főleg fürdőkben tevékenykedtek. Ettől az időtől fogva két megnevezéssel illették azokat, akik ezt a tevékenységet űzték: nyíróknak nevezték azokat akik csak a borbélyságot gyakorolták, míg akik a fürdőkben is végeztek munkát fürdős nyíróknak. Ez utóbbiak honosították meg a kisebb orvosi beavatkozásokat érvágást, foghúzást. Ez a két tevékenység lassan összeolvadt és már „1406-ban Vencel császár céhcímert és díszoklevelet adományozott a borbélyoknak. A céhcímer aranymezőjében a borbélyok gyógyító tevékenységére utaló kék színű, csomóra kötött érvágó kendő és a borbélyok bőbeszédűségére utaló zöld madár volt.


 3. rész


 

 A képen rokokó, női hajviselet 

Az újkor hajnalán, a reneszánsz idején a hosszú hullámosított haj hódított. Németországban a reformáció terjedésével a puritánabb rövidebb és egyenes vonalat követő hajviselet volt az elfogadott.

1596-ban könyvet jelentettek meg a szépítkezés szabályairól. Mégis sok minden megváltozott a középkorhoz képest. Visszaszorult a népfürdők használata, sőt a nemi betegségek terjedésével teljes bezárásukra került sor. Az emberek nem mosakodtak a testápolás helyett a különböző testszagot elfedő készítmények hódítottak. Vastag festékréteggel takarták el a piszkot, a testszag ellen parfümöket használtak. Míg nem olyan méreteket öltött a mosdatlanság, hogy 1644-ben törvényt kellett kibocsátani a kötelező mosdásról.

A művészeti irányzatok továbbra is meghatározták frizura divatot nem tűntek el – főleg a hölgyeknél a haj hullámosítását szolgáló módszerek. Tovább is divat volt a hajfonat a konty, a hajat fejtetőn középen választották el. A barokk korszakában két új göndörítési formát is használtak, ekkor terjedt el a púder és a rizsporozás is. A férfiak simára borotvált arcát felváltotta a bajusz, szakáll viselésének divatja. A borbélyok-fodrászok ismét nagy megbecsülésnek örvendtek. Leterheltségük egyre nőtt, különösen a francia királyi udvarban.

A parókák ismét divatba jöttek oly annyira, hogy a különböző napszakokban más és más színű parókát viseltek főleg a férfiak Ezeket a parókákat, már nem természetes hajból készítették. ” A parókák lószőrből, kecske- és birkagyapjúból, selyemszálakból és kenderkócból készültek. Tömegük a két-három kilogrammot is elérte.”

Az igények egyre nőttek, az állam meg új adóbeszedési lehetőséggel számolhatott. Az adóbeszedők az utcán is ellenőrizték a parókát viselőket, keresték a befizetést igazoló bilétát.

Míg a rokokó megjelenése előtt a nők természetesebb hajakat viseltek, addig a rokokó idején egyre magasabb egyre tornyosabb és bonyolultabb divat vált uralkodóvá. „A fodrászok a tornyos hajviseletet csak létráról tudták elkészíteni. A nők a magas haj miatt a kocsiba térdelve tudtak helyet foglalni.”…” Az elképesztő magasságokat kenderkóc alátétekkel és drótvázakkal érték el. A hatalmas drótvázak tetején fantasztikus alakú fejdíszek voltak: tornyok, hajók, kalitka, élő madarakkal.”


4. rész


Azt gondolhatnánk, hogy a parókaviselés a férfiaknál, annak kellemetlensége miatt szűnt meg. Azonban itt is a történelmi események a feudalizmus korának utolsó pillanatai forradalmak kora volt az, ami elsöpörte ezt a divatirányzatot. „ A parókájukat politikai kényszerűségből levevő arisztokraták a nyaktiló alá vonuló társaikra való emlékeztetésképpen, hajukat hátul rövidre vágták” , politikai okokból is beolvadni eltűnni vágyó férfiak hajviseletükben visszanyúltak az antik világhoz- ismét rövid hajat hordtak. A női hajviselet is egyszerűsödött, eltűntek a hatalmas hajkoronák díszítések. A hajviselet egyre inkább illeszkedett az egyszerűsödő ruhákhoz, a hullámok szalagok azonban továbbra ékesítették a hajat.


Empire hajviselet
Napóleon császársága idején a rövidre nyírt férfi hajak ismét hosszabbodni kezdetek és az elegáns viselet egy új kalap divattal egészült ki. A csákószerű kalap, mely a Napóleont ábrázoló festményeken tűnik fel, széltében hosszában elterjedt. . A férfiak arcukat ismét borotválták. A nők hajviseletében a legnagyobb változás a fejtetetőre kerülő konty, vagy a fej körül leomló laza fürtökben elrendezett haj volt.

Biedermeier hajviselet
A forradalom és császárság bukása nem csak Franciaország hatalmi pozícióját roppantotta meg, hanem a divatban elfoglalt helyét is csökkentette. Franciaország után 1848-ig Bécs és Berlin vette át a szerepüket.

A férfidivatba visszacsempésződött a szakáll, és a bajusz viselete, míg hajukat ismét hullámosan, laza fürtökben tarajszerűen előre fésülve viselték. Poroszországban a hivatalnokok számára az arcszőrzet viselése tiltott volt.

A hölgyek loknit és fészekszerű kontyot viseltek, míg az 1840-as években a középen elválasztott és simán a fülekre fésült, hátul hajtekercsekbe kontyszerűen egyesített haj viselete számított divatosnak.

„Virág nélkül biedermeier hajviselet el sem volt képzelhető. A nők fejdíszei még a változatosan felrakott turbán és a dúsan díszített, hatalmas ellenzővel ellátott kalapok. Ebben a korban a testápolás, a rendszeres tisztálkodás mellett legfeljebb a kölnivíz használatára szorítkoztak. Az arcfestést csak a színpadon alkalmazták, egyébként tisztességtelennek tartották. „


5.rész


   

Magyarországon a hajviseleti szokások, főleg a hölgyeknél nem tértek el a világ más régióitól. Egy különlegesség mégis volt. A magyar férfiak előszeretettel viseltek szakállat bajuszt, ennek vallási, illetve politikai okai is voltak. Gondoljunk a Kossuth szakállra, mellyel politikai hovatartozásukat is jelezték a férfiak.

A borbélyok céhekbe tömörültek és sebészeket is alkalmaztak. Az 1770-es évektől a borbélyok orvosi tevékenységét egyre inkább visszaszorították, már csak orvosi képesítéssel rendelkezők végezhettek beavatkozásokat. A borbélyok tovább borotváltak, és frizurákat is kezdtek készíteni. 1922 az a fordulópont, amikor a borbély és a fodrász szakma kettévált. Kialakult a férfi és női fodrász szakma. 1938-tól a vándor borbélyok tevékenysége is megszűnt- csak üzlethelyiséggel rendelkezők végezhették ezt a tevékenységet.

Nem volt mindegy azonban, hogy milyen eszközöket használtak. A kispesti fodrászok szerencsésnek érezhették magukat, hiszen lakóhelyükön válogathattak a legkiválóbb fésükből.

1936-ban avatta fel Magyar József aranykoszorús fésűsmester új gyárát. A legkiválóbb, legváltozatosabb fésűket állította elő magyar és külföldi piacokra.


6. befejező rész


    

1937-ben Kispesten már 107 fodrász mester működött. A fodrásztermek műhelyek igyekeztek a legmodernebb technikákat bevetni, annak érdekében, hogy a hölgyek és főleg a hölgyek kegyeit elnyerjék. A legkülönfélébb gépeket, eszközöket használták, így a meleg dauer gépet is, melyet Karl Nessler 1906-ban talált fel. Ezzel az eszközzel tudták a tartós hullámot a legeredményesebben elkészíteni, bár egy-egy dauer elkészítésére rá kellett szánni az időt. Ez a munkafolyamat 5-6 órát is igénybe vett. A dauer gép a következőképpen működött: a haj tövétől 4 cm-re a hajat benedvesítették, becsomagolták spirálokba, amiket egy villanyfűtéses eszközzel csatlakoztattak egy géphez, majd a lúgos folyadékkal "megsütötték".

1938-ban Arnold F Willatt feltalálta a hideghullámot, a modern dauer előfutárát.

Herbst Lajos kispesti fodrász mester Kossuth téri üzletében is használta ezt az eszközt, mely a mellékelt fotókon is jól látható.

 



Elégedettségmérés

KMO Művelődési Központ és Könyvtár - Minden jog fenntartva!