Időpont: 2026. augusztus 17-23. hétfő-vasárnap
Helyszín: online program - Wekerlei Könyvtár honlapja és Facebook oldala
A HUBBY zsűrijének döntése értelmében Zalka Csenge Virág Népmesegyűjteménye, ami a Móra Kiadó gondozásában jelent meg, 2020-ban az év gyerekkönyve lett.
Ribizli a világ végén egy kalandos sorsú kislány, aki az apácazárda ablakából kikandikálva ismerkedik meg a legkisebb királyfival, és a világ végére is eljutva segíti őt a trónra. A kötet többi hőse is csupa izgalmas és gyakran rendhagyó fiú és lány, akik a hagyományos magyar népmesekincs kevésbé ismert zegzugaiból érkeznek a mai olvasóhoz. A nemzetközi hírű, professzionális, fiatal mesemondó, Zalka Virág Csenge gördülékeny stílusban újramesélt, minden motívumában hiteles forrásokat felhasználó történetei közül több korábban sohasem jelent meg nyomtatásban. A gyűjtemény kiterjed az egész magyar nyelvterületre, Szigetköztől Székelyföldig, Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.
„– Miért gondolja mindenki, hogy ha valaki kicsi és szép, akkor gyenge és gyáva is?”
A darázs nagyságú szikrázó kolibri elhatározza, hogy szembenéz az Erdő Urával, a félelmetes jaguárral. Ám a dzsungel ezernyi ijesztő titkot rejt, és nagyon könnyű benne eltévedni...”
Egy virágokkal teli közép-amerikai kertben él az apró, tüzestorkú kolibri, akit a szintén a kertben lakó arapapagáj és mókus csak Mütyürkének hív. A kismadár nem szereti ezt a nevet, mert ő erősnek és bátornak érzi magát, és ezt bizonyítandó elhatározza: felkeresi az Erdő Urát, a jaguárt, hogy szembenézzen vele. Elindul hát a dzsungelbe, hogy felkutassa a félelmetes nagymacskát, de hamarosan egy kávéültetvény konténerében találja magát a tengeren, úton Európa felé. Szerencséjére egy jószívű matróz rátalál és gondjaiba veszi, amíg a hosszú hajóút tart. A szárazföldön azonban újra veszély leselkedik a kolibrire, amit csak kis szerencsével sikerül megúsznia. Hogy mi lesz a további sorsa a kis kolibrinek, találkozik-e végül a jaguárral, kiderül ebből a fordulatos, kalandos történetből, melyet Solymár Albert Géza hangulatos illusztrációi, az írónak a dzsungel állatairól és a kávé útjáról szóló érdekes információkat tartalmazó összefoglalója, valamint a játékos feladatok tesznek teljessé.
Firka, a fekete kutya nagy boldogságban éldegél Gazdival, aki hosszú várakozás után örökbe fogadta. Minden este izgatottan várja, hogy hazaérjen a munkából, és indulhassanak a szokásos esti sétára. Egyik nap kétségbeesetten nyávogó kiscicát találnak egy fán. Jaj, szegény cica, muszáj lesz hazavinni! De mit fog szólni Firka a betolakodóhoz? Sikerül-e megszoknia, hogy Cirkával gyarapodik a kis család?
Készíts be a takaró alá egy zseblámpát is, mert ezeket a könyveket nem fogod tudni letenni!
Kutya-macska barátság? Egyáltalán nem lehetetlen! Erről szól Kiss Judit Ágnes meséje, melyben a gazdájával kettesben élő Firka eleinte trónfosztásként éli meg, hogy egy fáról megmentett kismacskával kell osztoznia szeretett emberén és kényelmes otthonán. Szerencsére hamar, néhány nap alatt megbékél a gondolattal, hogy ezentúl egy aprócska cirmos mellett éli majd hétköznapjait. Aranyos állatok, egy hatalmas szívű gazdi, az otthon melege és apró kis konfliktusok a Pagony Kiadó legújabb sorozatának új szövegében.
A Pagony Kiadó Zseblámpás könyvek könyvsorozatának célja, hogy rávezesse a gyerekeket az önálló olvasás örömére. A Zseblámpás könyvek mai, szórakoztató, vidám, kalandos és pörgős olvasmányok, amik lekötik a gyerekek figyelmét. A puha kötésű sorozat minden egyes kötetében nagybetűs, nem túl hosszú, izgalmas és vicces történetek vannak, minimális fekete-fehér rajzok teszik teljessé a könnyen olvasható mai és friss szövegeket.
Fényeskőn található a Zöld Lomb Általános Iskola, az erdő mellett. Ide jár Miksa, a 4. osztályos kis csodabogár. Csupaszív, tündéri kissrác, aki semmilyen szinten nem találja a helyét az intézményi keretek között. Nem érti a napirendet, a diákok viselkedését, képtelen beilleszkedni. Az ő világa az erdőben, az állatok között van, órákig képes figyelni a kismadarakat és a süniket. Mivel nem találja igazán a hangot a kortársaival, ezért a perifériára szorul és a gúnyolódás örökös céltáblája. Semmit sem szeretne jobban, mint láthatatlannak lenni az osztályban és elkerülni a konfliktusokat. Bálint bácsi, az iskola igazgatója meghallja a kívánságát és egy trükkel segít neki a megvalósításában. Ebben a segítségére lesz a kis törpenyuszija, Keksz, és az iskola minden dolgozója és tanulója
„Pont becsöngettek, amikor lehuppant az asztalához. Pár pillanat múlva Ilona néni is besietett a terembe.
– Jó reg-gelt kííí-vá-nok! – dalolták a diákok.
– Jó reggelt! – köszöntötte őket Ilona néni. – Vegyétek elő az olvasókönyveteket!
Ma hangosan fogunk olvasni egy gyönyörű karácsonyi történetet.
Miksa a táskájában kotorászott. Sebtében kirángatta a tolltartóját majd az olvasókönyvét.
Ám még mindig annyira izgatott volt, hogy a nagy kapkodásban leverte a könyökével az asztal szélére tett tolltartóját. A fémdoboz hangos csattanással ért a padlóra. Felnyílt, és kiszóródtak belőle a ceruzák. Miksa vörös füllel hajolt le értük, de megint elmaradt a piszkálódás.
Senki sem mondta rá, hogy lúzer, kétbalkezes, béna.
Lát-ha-tat-lan va-gyok. Lát-ha-tat-lan vagyok – dobolta a szíve a mellkasában.” – részlet a könyvből
A Pagony Kiadó Zseblámpás könyvek könyvsorozatának célja, hogy rávezesse a gyerekeket az önálló olvasás örömére. A Zseblámpás könyvek mai, szórakoztató, vidám, kalandos és pörgős olvasmányok, amik lekötik a gyerekek figyelmét. A puha kötésű sorozat minden egyes kötetében nagybetűs, nem túl hosszú, izgalmas és vicces történetek vannak, minimális fekete-fehér rajzok teszik teljessé a könnyen olvasható mai és friss szövegeket.
Játék, szerelem, álmok – Boldizsár Ildikó gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló meséinek költői szépségét Szegedi Katalin rajzai teszik teljessé.
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét, hogyan játszott az esővel a Páfrányos Tisztáson vagy épp a Mélyvizű Tó partján, s miről álmodott fűtakarója alatt. Ki volt Emília és a Világ-Síró-Asszony, mire vágyott a Csillagnéző Fiú, miért rikkantott kilencet a Fekete Vízimadár, és mi történt a Nap és a Hold első találkozásakor? Játék, szerelem, álmok – Boldizsár Ildikó gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló meséinek költői szépségét Szegedi Katalin rajzai teszik teljessé.
Újabb mesekönyve jelent meg Boldizsár Ildikónak. Az Amália álmai egy készülő trilógia első része, de a kötetben szereplő legelső mese már négy évtizede készen van. Boldizsár Ildikó így idézi fel a kezdeteket: „1991-ben jelent meg az Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról című könyvem, 1997-ben pedig A fekete világkerülő ember meséi. Miután mindkettő eltűnt, a fellelhető példányokból készült egy kiadói válogatás, így született meg a Boszorkányos mesék.”
1980, Barcelona. Óscar Drai, egy óvárosi bentlakásos intézet lakója szívesen barangol az iskola környékén omladozó régi paloták közt. Egy alkalommal be is merészkedik az egyik elhagyatottnak látszó épületbe, ahol a látszat ellenére laknak: egy festőművész és kamasz lánya, az írói ambíciókat dédelgető bátor, szépséges Marina.
A két fiatal közt szerelmes barátság szövődik, és a lány egyszer elviszi Óscart a titokzatos árnyakkal teli régi temetőbe. Az egyik sírhoz rendszeresen kijár egy lefátyolozott személy, akiről nem lehet tudni, nő-e, férfi-e vagy inkább kísértet. Letesz egy szál virágot, aztán ellebeg…
A síron nincs név, csak egy szétterjesztett szárnyú fekete pillangó vésete. Óscar és Marina a jelenést követve további fekete pillangók nyomára jut, és vérfagyasztó kalandokba keveredik.
Ruiz Zafón fantáziájának ezúttal semmi sem szab határt (legkevésbé a valóság). Szívfájdító és félelmetes mesét írt, amelyről a bevezetőben bevallja, hogy a legnehezebben kategorizálható és egyben a legszemélyesebb regénye.
Carlos Ruiz Zafón (1964-2020) napjaink nemzetközi irodalmának egyik legelismertebb szerzője, és Cervantes után világszerte a második legolvasottabb spanyol író. Műveit több mint ötven nyelvre fordították le. 1993-ban ifjúsági regénnyel mutatkozik be (A köd hercege), 1998-ban jelenik meg a Marina, 2001-ben pedig A szél árnyéka, mely az Elfeledett Könyvek Temetője első regénye. A sorozat - mely öt világrészen is a kortárs irodalom szenzációjává vált - további részei az Angyali játszma, A mennyország fogságában és a Lelkek labirintusa, melyek tetszőleges sorrendben olvashatók.
Anja Reumschüssel ifjúsági regénye két idősíkon, 1947/48-ban és 2023-ban mutatja be a palesztin-izraeli konfliktust. Négy fiatal sorsán keresztül tárja fel a barátság, a bizalmatlanság és a történelmi traumák összefonódását, megérthetővé téve a térség összetett helyzetét.
Négy különböző nézőpont, négy eltérő, és mégis elválaszthatatlanul összefonódó sors.
1947/48
A tizenöt esztendős Tessa félárvaként érkezik Jeruzsálembe, ahol megismerkedik Moval, aki egy terrortámadásban veszítette el az apját. Lassan barátság szövődik a zsidó lány az arab fiú között, de Izrael Állam megalakulásának zavaros időszakában elszakadnak egymástól.
2023
Anat éppen megkezdte a kötelező sorkatonai szolgálatot, és egy gyakorlatozás során Ciszjordániában találkozik Karimmal, egy fiatal palesztin fiúval. Eleinte mindketten gyanakvóak a másikkal szemben, de miután egyre többet megtudnak egymásról, felismerik, hogy jóval több közös van bennük, mint gondolták.
Két zsidó lány és két palesztin fiú az elmúlt hetven éven átívelő, két idősíkon játszódó története, ami segít megérteni és közel hozni a fiatalokhoz a palesztin-izraeli konfliktus emberi aspektusait.
A Navigátor ifjúsági regény, de életkortól függetlenül élvezhető, izgalmas, történelmi tematikájú, mégis teljesen modern regény.
Képet kapunk a korabeli társadalomról is, a matrózok szegényes házaitól a királyi palotákig. Megismerjük a portugál néplelket, hitvilágot, nemzeti büszkeséget. Egy különös népet, akik hívő keresztények, ám vérükben muszlim vér is csörgedez.
Az első portugál felfedezőutak idején játszódó regényben, három nemzedék történetén keresztül megismerjük a portugál felfedezések kezdeteit, a nagy felfedezéseket meghatározó történelmi személyiségeket, Tengerész Henriket, János királyt és igen érdekes fénytörésben a portugál udvarban csellengő Kolumbuszt, és azt a kort, amelynek szentjei és hősei a tengerészek, az ismeretlen nagyvilág titkait feltáró felfedezők, a navigátorok voltak.
Az első Pero színesnek látta a szeleket.
Az ő fia elvesztette a szeleket.
Az ő fiát pedig Indiáig vitték a színes szelek.
Az Alencar fiúknak különös kapcsolatuk volt a széllel és persze a tengerrel, amely egyikükkel sem bánt kegyesen. Félelmetes erejénél csak egyvalami volt nagyobb: a Perók kíváncsisága. Hogy vajon mi van a látóhatár mögött? Mi lehet a nagy víz túloldalán?
„[…] a valóság nemcsak az, amit a szem lát, és nemcsak az, amit a fül hall és a kéz meg tud fogni, hanem az is, ami rejtve marad a szem és a tapogató ujjak elől, és csak annak fedi fel magát néha, egy-egy pillanatra, aki a lelki szemével keresi, aki belülről tud figyelni és hallani, és képes a gondolataival tapintani.”
A hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok – mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de „nyerítőkórral” megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.
Kép: https://pixabay.com/hu/photos/szem%c3%a9ly-emberi-gyermek-l%c3%a1ny-sapka-987557/
Wekerlei Könyvtár
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 9. /könyvtári szolgáltatási helyszín/
Cím: 1192 Budapest, Kós Károly tér 15. /könyvtári programok helyszíne/
Telefon: +36-1/282-9634
E-mail: wekerlei.konyvtar@gmail.com; konyvtar@kmo.kispest.hu
Honlap: https://www.kmo.hu/; https://uj.konyvtar.kispest.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/wekerleikonyvtar
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye.
Hírlevél
Galéria
Videók