INFORMÁCIÓ // 2023 őszétől új közösségi térrel bővült a Wekerlei Könyvtár. A könyvtári szolgáltatások továbbra is a Kós Károly tér 9. számú épületben maradnak, a könyvtár új tágasabb programhelyszínén gyermekprogramokat és a felnőtteknek szóló érdekes előadásokat tarthatnak majd a Kós Károly tér 15. szám alatt.
VÁR A WEKERLEI KÖNYVTÁR
A Wekerlei Könyvtár a KMO Művelődési Központ és Könyvtár tagintézménye. Az intézmény Budapest egyik egyedülálló karakterű és különleges hangulatú városrészében, Kispesten, a XIX. kerületi műemlékvédett Wekerletelepen található. A könyvtár szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetőek, díjmentesek és nyitottak. Könyves és egyéb érdekes rendezvényeink gyermekeknek, családoknak, óvodai-iskolai csoportoknak és fiatalabb-idősebb felnőtteknek egyaránt szólnak. A családias, barátságos könyvtári környezet kellemes kikapcsolódást nyújthat bárki számára.Az intézmény programkínálatával, klubjaival a helyi közösségteremtés egyik fontos helyszíne. A többféle rendezvény mellett színes klubélet működik a könyvtárban: Wekerlei világjárók, Versbarátok klubja, Péntek Esti Mesék programsorozat, Társasjáték klub. A könyvtár épülete mellett található nagyon kedvelt „Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet!” utcai könyvcsere szekrény folyamatosan, éjjel-nappal várja az irodalomkedvelőket, akár hoznak a szekrénybe, vagy viszek könyveket a tárolóból.
A Wekerlei Könyvtár
A könyvtár a Wekerlei Kultúrház tagintézménye. Fenntartója: Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata.
(1195 Budapest, Városház tér 18-20. Telefon: 347-45500)
A könyvtár állománya jelenleg közel 9.000 darab könyvből áll.
A könyvtár gyűjtőköre: gyermek- és ifjúsági könyvek, gyermekneveléssel és gyermekgondozással kapcsolatos könyvek, környezetvédelmi kiadványok, felnőtt szépirodalom, bestseller és szakirodalom.
Az intézmény gyűjtőkörét elsősorban a szépirodalom, a gyermek- és ifjúsági könyvek, valamint az ajánlott, kötelező olvasmányok és szórakoztató, illetve az ismeretterjesztő könyvek alkotják. Programkínálatával, klubjaival a közösségteremtés egyik fontos helyszíne. A Wekerlei Könyvtár szolgáltatásai mindenki számára hozzáférhetőek, díjmentesek és nyitottak. Az épületben található egy kölcsönző-olvasó tér, egy klubszoba és emellett egy külön gyermekkönyvtári szoba várja a legkisebbeket.
2010-ben a „Tágra nyitott ajtó” – „Tudásdepo-Expressz” Wekerlén című, TÁMOP 3.2.4. pályázat keretében a könyvtár technológiai fejlesztésére kerülhetett sor, bővültek a szolgáltatások, a könyvtári állomány adatai bekerültek a SZIKLA Integrált Könyvtári Rendszerbe, és a könyvtár bevezethette a vonalkódos elektronikus kölcsönzési rendszert. A honlapon keresztül, a SZIKLA katalógusra kattintva a könyvtári állományban lévő dokumentumok előjegyzésére és hosszabbításra is lehetőség van.
A könyvtárban két olvasói gép áll rendelkezésre, melyeken ingyenes internetezési lehetősége van a beiratkozott olvasóknak.
A könyvtár több mint 1000 tagot számlál.
Rendszeres klubokat működtet: Versbarátok klubja, Wekerlei világjárók klubja, Péntek esti mesék. A könyvtárosok bejelentkezés alapján rendhagyó könyvtári órákat rendeznek az óvodások és kisiskolások számára, ezen kívül sok színvonalas gyermek. és felnőttprogrammal is dicsekedhet. Papírszínházában 18 meseközül lehet választani, segíti az olvasókat a munkakeresés világában, de ha egy baráti társaságnak társasjátékozni támad kedve , azt is megteheti a könyvtárban.
A részvétel minden könyvtári klubfoglalkozáson és egyéb rendezvényen díjmentes, de legtöbb esetben regisztációhoz kötött.
A klubok és programok megvalósításában számos wekerlei vagy a Wekerletephez, illetve a könyvtárhoz kötődő önkéntes van a könyvtárosok segítségére.
Akönyvtár által szervezett programokon a részvétel díjtalan. A rendezvényeken résztvevők a megjelenésükkel elfogadják, hogy a könyvtári programokon fotók, videófelvételek készülhetnek, amiket az intézmény honlapján vagy Facebook oldalán teszünk közzé. Az adatkezelés önkéntes hozzájáruláson alapul. A felvételeken látható személyek írásban kérhetik, hogy a fotók és videók ne kerüljenek közzétételre.
A könyvtárhoz tartozik a népszerű „Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet” utcai könyvcsere szekrény is (lásd nyitó oldalunkon).
Adomány könyvek, kiadványok közül helyhiány miatt a következőket tudjuk befogadni: kortárs szépirodalom, friss megjelenésű népszerű irodalom és gyermek- és ifjúsági könyvek, környezeti neveléssel és természettudománnyal kapcsolatos kiadványok, helytörténeti könyvek és használható társasjátékok, diafilmek, DVD-k.
A könyvtár története
TÖRTÉNET - KÖNYVEK WEKERLÉN
A telep olvasáskultúrájának kezdeti szakaszáról nem sokat tudunk. A városépítési tervekben önálló könyvtári épület nem szerepelt. A néhány ismert adat arról szólt, hogy az olvasni vágyók iskolai illetve egyházi szervezetek könyvtárát használhatták.
1961-ben önálló könyvtár jött létre a Wekerletelepen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szervezetén belül. A Fő téren (mai Kós Károly tér 15. száma alatt) található helyiség eredetileg az épület egy földszinti lakásának szobája volt, melyet tulajdonosa leválasztott, és a homlokzati falat megbontva kijáratot nyitott az utcára. A kezdetekben itt szatócsbolt üzemelt, majd egy tejboltot rendeztek be a lakástulajdonosok . Az államosítás után nem alakították vissza a lakást, hanem megkapta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
A fővárosi könyvtári szervezet a kilencvenes években radikális átalakításba kezdett. Bezárta a régen nem fejlesztett, kis alapterületű, célszerűen nem működtethető fiókkönyvtárakat, amelyeket az ötvenes évek hajrájában létesítettek . A Kós Károly téri könyvtárnak is ez lett volna a sorsa, de az újjáéledő wekerlei civil világ tiltakozására ez nem következett be, a wekerlei lakosok nem szerettek volna könyvtár nélkül maradni. Így 1994-ben a FSZEK a könyvtárhelyiséget – az épület tulajdonjogának megőrzése mellett - ingyenes használatra és fenntartásra átadta a kerületi önkormányzatnak, a benne lévő könyvanyaggal együtt. A kerületi önkormányzat a könyvtárat a Wekerlei Kultúrházhoz csatolta (akkor még Wekerlei Gyermekház), és működtetésével megbízta. A megnyitót 1995. március 15-én tartották. A feladat mellé nemigen jutott pénz, a munkát egy félállású, megfelelő képzettségű és gyakorlatú könyvtáros látta el. A rendkívül elavult tartalmú és állapotú könyvanyaggal, a kopott berendezéssel, a vizesblokk nélküli helyiséggel nem sokat lehetett kezdeni, mégis, a könyvtár beilleszkedett a wekerlei közegbe. Fejlesztésére csak a 2009 után került sor.
2010-ben elnyert TÁMOP - 3.2.4-09/1/KMR-201-0010 keretén belül a Könyvtár rohamos fejlődésen ment keresztül. Az Európai Uniós pályázat által elnyert 20 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy a megújuló berendezési tárgyak és bútorok mellett olyan szolgáltatások és lehetőségek kerüljenek kiépítésre, melyek egy korszerű könyvtár elengedhetetlen velejárói. Saját honlapja készült, melyen interaktív adatbázis elérhetőség teszi lehetővé az olvasók számára a könyvtár kényelmes használatát. A könyvállomány adatai digitalizására kerültek, és 2012-ben így bevezethették a könyvtárban a digitális kölcsönzési rendszert. ATégy egy könyvet - Végy egy könyvet! utcai könyvtároló szekrény is az uniós pályázatnak köszönhetően létesülhetett a Pannónia út és a Kós károly tér sarkán.
A könyvtár fejlődésének köszönhetően egyre sürgetőbb lett a 37 m2-es egyterű, szobányi könyvtár elköltöztetése egy tágasabb helyre. A fenntartó, a XIX. kerületi Önkormányzat döntésére 2016-ban felújításra került a Kós Károly tér 9. szám alatti épület önkormányzati tulajdonban lévő épületrésze, mely korábban orvosi rendelőként, ifjúságprevenciós irodaként is üzemelt.
2017. januárjában A magyar kultúra napjának alkalmából sor került az új hely ünnepélyes átadására a könyvtár számára.
A közel 70 négyzetméteres, három helyiségből álló új otthonnal régi álma teljesült a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár munkatársainak és a wekerleieknek, hiszen az új helyen tágasabb, korszerű világítással ellátott olvasóteremben folyik a kölcsönzés, internethasználat, és külön szobát kapott a gyermekkönyvtár rész, valamint lehetőség van egy külön klubszoba működtetésére.
A „Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet!” utcai könyvcsere szekrény is új helyre, a könyvtár mellé (Kós Károly tér 9.) került 2019 május végétől.
Küldetésnyilatkozat
A Wekerlei Könyvtár tevékenysége
A könyvtár küldetésnyilatkozata
A Könyvtár olvasói számára könyvtári és információs szolgáltatásokat végez a hatályos könyvtárügyi jogszabályoknak megfelelően.
Tevékenységével elsősorban a XIX. kerület, különösen a Wekerletelep lakóinak könyvtárhasználati és információs igényeit elégíti ki.
Gyűjti, feltárja, rendelkezésre bocsátja, közvetíti a tevékenységéhez szükséges szak- és szépirodalmat, különös tekintettel a gyermek és ifjúsági ismeretterjesztő és szépirodalomra, valamint a Wekerletelep múltját és jelenét dokumentáló kiadványokra.
Együttműködik más könyvtárakkal, kapcsolatot tart az iskolákkal, társintézményekkel.
A könyvtár alapfeladatai
Olvasószolgálati és tájékoztatási munka
– beiratkozás, kölcsönzés, az olvasótér működtetése
– a kézikönyvtári állomány tartalmi gondozása
– olvasói és kölcsönzési statisztikák vezetése
– nyilvános könyvtári tájékoztatás
– tájékoztatás a XIX. kerülettel és különösen a Wekerleteleppel kapcsolatos információs forrásokról
- helyismereti gyűjtemény ápolása
- gyermekkönyvek gyűjtése
Feldolgozási feladatok
A könyvtár jóváhagyott gyűjtőköri szabályzata alapján a könyvek, folyóiratok és egyéb dokumentumok beszerzése, formai és tartalmi feltárása, a könyvtár állományából a fizikailag tönkrement, tartalmilag elavult és a használók számára érdektelenné vált dokumentumok selejtezése.
A könyvtár kiegészítő feladata
A könyvtár az olvasáskultúra és általában véve a műveltség terjesztése érdekében előadásokat, klubfoglalkozásokat szervez. Iskolai osztályok részére rendhagyó órákat tart. A könyvtár saját honlapot és facebook oldalt tart fenn, és azt gondozza. A könyvtár működteti a közelben álló "Tégy egy könyvet - Végy egy könyvet!" utcai könyvtárolós szekrényt.
Gyűjtőkör
A Wekerlei Könyvtár gyűjtési köre:
– gyermek- és ifjúsági könyvek
– gyermekneveléssel és gyermekgondozással kapcsolatos könyvek
– ismeretterjesztő-, és szépirodalom
– természettel, természetvédelemmel, környezeti kultúrával, kapcsolatos „zöld” könyvek
– a Wekerletelep múltjával és jelenével kapcsolatos kiadványok
A gyűjtőkör szakterületi meghatározása:
főgyűjtőkör:
– a gyermekek és az ifjúság számára kiadott ismeretterjesztő és szépirodalom
– a gyermekgondozással, a gyermek- és ifjúságneveléssel, az egészségneveléssel foglalkozó szak- és ismeretterjesztő munkák
– az épített és természeti környezettel foglalkozó szak- és ismeretterjesztő munkák
– a könyvtár olvasóköre által igényelt más ismeretterjesztő és szépirodalom
– a Wekerletelep múltjával és jelenével kapcsolatos minden kiadvány
mellékgyűjtőkör:
– az általános tájékozódást szolgáló kiadványok: lexikonok, szótárak, tudományos enciklopédiák, közérdekű adat-, név- és címtárak, könyvészeti kiadványok, bibliográfiák erősen válogatott anyaga
– az általános és középiskolákban megkívánt kötelező és ajánlott olvasmányok a mindenkori igények szerint.
A gyűjtemény mélysége, földrajzi, nyelvi és időbeli határai:
A Könyvtár elsősorban magyar nyelvű kiadványokat gyűjt, valamint állományába vesz más nyelveken megjelent, elsősorban a nyelvtanulást segítő könyvtári dokumentumokat.
A teljesség igényével gyűjti a Wekerleteleppel kapcsolatos bárhol, bármilyen nyelven és bármikor kiadott könyvtári dokumentumokat.
A gyűjtés dokumentumtípusok és információhordozók szerint:
A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja a feladatai ellátásához szükséges bármely dokumentumtípust, függetlenül az információhordozótól
– könyveket és könyv jellegű kiadványok
– számítógépes információhordozók
– elektronikus dokumentumok.
Az állomány nyilvántartásából való törlés (selejtezés) a következő szempontok szerint történik:
- természetes elhasználódás (hiányos, szennyezett könyvek)
- tervszerű állományapasztás (elavult könyvek, olvasói csökkenése, felesleges példányszám)
- gyűjtőkörbe nem illő dokumentumok
- egyéb ok (elháríthatatlan esemény)
- behajthatatlan könyvek
- pénzben megtérített követelés
Wekerletelep története
EGY KIS HELYTÖRTÉNET
Wekerletelep története
A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés indult az ipar erőteljes fejlődése új munkalehetőségeket teremtett, és tömegeket vonzott a fővárosba, különösen a munkásság száma nőtt meg robbanásszerűen. A meglévő bérházak zsúfolttá váltak, olyan helyiségekben is kénytelenek voltak lakni a munkások, amelyek emberi tartózkodásra alkalmatlanná váltak. Tragikus állapot állt elő, az új betelepülők jó része bérházi nyomortanyákra kényszerült, egészségtelen körülmények közé. Jelentősebb gyárak létrehoztak kisebb lakótelepeket, de ez nem jelentett valódi megoldást. Sürgőssé vált Budapest új fejlesztési koncepciójának kidolgozása. Bárczy István fővárosi polgármesterrel egyetértve Wekerle Sándor (1848-1921) miniszterelnök új munkáslakás-építési programot fogadott el, melyet 1908-ban I. Ferenc József is jóváhagyott. Elsősorban a nagy állami üzemek és munkaadók – MÁV, posta, rendőrség – munkásait akarták elhelyezni.
A terület kiválasztásánál figyelembe vették, hogy sokan települnek vidékről a főváros vonzáskörzetébe, és a főváros határába tervezték elhelyezni az új lakótelepet. A terület akkori képe homokos pusztaság volt két gémeskúttal és csőszházzal. Ekkor Sárkány József őrnagy örököseinek a birtokában volt ez terület. (A mai Ady Endre utat róla nevezték Sárkány utcának ezekben az években.) A Pénzügyminisztérium 3 millió koronáért vásárolta meg a 472 ezer négyszögölnyi területet. Az építkezésre 12 millió koronát szántak. A telep kialakítására 1908-ban tervpályázatot írtak ki, a követelmények az angol kertvárosok mintájára születtek meg, s a program szerint, az első házaknak 1909-ben már állnia is kellett. A beruházás a maga korában egyedülálló volt, mivel kizárólagosan állami finanszírozásból jött létre.
A Wekerletelepet 1908-ban kezdték építeni, és 1909-ben már beköltözhettek az első otthonokba. A kertvárost Kispesti Állami Munkástelep névre keresztelték, későbbi nevét a megvalósítását lehetővé tevő politikusról, Wekerle Sándorról nyerte, aki az első polgári származású magyar miniszterelnök volt. A tervezett 10 000 lakásból végül 6 000 épült fel Kispest és a régi budapesti határ közé, az előbbi közigazgatási területén. Az építkezés az első világháború miatt csak 1930-ra fejeződött be teljesen.
A Wekerle európai nevezetesség, mára műemlékvédett település. Az angol típusú kertvárosok legnagyobbika, s talán ma is az egyik legszebbike. Nem véletlenül, hiszen alkotói pontosan tudták, hogy egy emberi élőhelyen az életminőség nem csupán a célszerű építéstől, de a hangulattól is függ. A teljes terület 80 százalékát utcák, terek, kertek, udvarok teszik ki, emiatt az arány miatt a telep mai is Budapest egyik legélhetőbb városrésze.
A Magyar Mérnök és Építészegylet Fleischl Róbert építészt bízta meg a pályázat lebonyolításával. A pályázóknak 4 000 lakás építésére kellett javaslatot kidolgozni. A telepítési terveknél az utcavezetést, a telkek alakját, a házak csoportosítását, a közintézmények elhelyezését, illetve a térhatást is vizsgálta a zsűri, amelynek elnöke Hauszmann Alajos volt. Győri Ottmár mérnök, mint az építkezések irányítója, 10 éven át volt a telep gondnoka. Megtervezte az utcahálózatot, a várható lélekszám megbecsülésével az óvodák és iskolák számát, valamint a telepen élők mindennapi szükségleteihez a kívánatos mennyiségű kereskedelmi célú üzleteket (boltot, piacot, pékséget, cukrászdát, gyógyszertárat stb.)
A közhiedelemmel ellenétben nem az egészet Kós Károly, temesvári származású építész-író tervezte. Kós két házat tervezett meg a telep centrumában (Kós Károly tér 2-es és 3-as számú házat és a tér egyik díszkapuját, mely a két épületet boltíves áthidalásként köti össze), illetve az egész főtér kialakításának az irányítója volt.
A századelőn Magyarországon európai léptékben mérve is kiváló építészgárda működött.
A felépült 40 háztípus épületei különböznek, mégis egységes stílust képviselnek, az erdélyi népi építészet stílusjegyeinek és a szecessziós motívumoknak köszönhetően. A telep hangulatát nagymértékben meghatározzák a fa oromfalak és erkélyek, különböző formájú és díszítésű szépséges ablakok, a spaletták, valamint a csúcsos, élénk színű cseréppel fedett tetők is.
A telepet átgondolt térszerkezetű elrendezés, egységes stílus, egyedi házak, kiemelt zöldterület, átlósan futó utcák, köröndök, sugárutak, lombos fasorok jellemzik. A közterületen 70 000 fát ültettek el. Lakásonként négy-négy gyümölcsfát ültettek, így összesen 16 000 fa került a kiskertekbe. A kerítések mellé ribizlibokrokat telepítettek.
A telepet 20 000 lakosra tervezték. A lakások mérete a legtöbb esetben 48 négyzetméter, ez akkor nagyobb volt, mint a fővárosiak. A házak nemcsak kívülről, de belülről is igen hasonló képet mutatnak, vagyis az alaprajzok is nagyon hasonlítanak egymáshoz. Minden lakáshoz, még az emeletes házakban lévőkhöz is járt egy kis kert vagy kertrész. A telep házait nem adták el, egy állami szervezet kezelte, és végezte az „üzemeltetést”, a lakóknak olcsó bérleti díjat kellet fizetni. Általában megállapodott szakmunkások vagy alkalmazottak és tisztviselők érkeztek. Minden esetben munkahelyi ajánlást kértek tőlük. Így a település lakossága meglehetősen koherens lett. Nagyjából egy korcsoportba tartozó, hasonló szociális állású és műveltségi színvonalú családok érkeztek.
Győri Ottmár és építő társai tudták, nem csupán falakat kell felhúzni, utakat kimérni és leburkolni, de lakóközösséget is kell teremteni. A telep tervezői a puszta lakhatáson kívül az ellátásra is gondoltak. A tervekben boltok, iskolák, óvodák, sütödék, tejcsarnok, szikvízgyár, kórház, tűzoltótelep, posta, sportpálya, templomok, klubház szerepeltek, de ezek közül nem minden valósult meg. A húszas évektől folytatódó építkezés során főleg lakóházakat adtak át. Nem lett kórház, fürdő és kultúrház sem. Építettek viszont iskolákat, óvodákat, mozit, rendőrséget, boltokat, templomokat, postát.
Elindult az iskolán kívüli népművelés, és a társadalmi önszerveződés: sportkörök, vallásos egyesületek, énekkar, zenekar, sakk-kör, ifjúsági csoportok alakultak. Alkalmanként a wekerlei Borovszky étteremben 1200 fő hallgatta a Szabad Lyceum által szervezett előadásokat művészetről, történelemről, egészségről. 1911-ben megalapították a Kispesti Munkástelep Lakóinak Társaskörét, a mai Wekerlei Társaskör Egyesület szellemi elődjét, elsősorban közösségépítő feladattal. Első elnökévé Komora Árpádot, MÁV gépgyári művezetőt választották.
A II. világháború után nem sokat változott az élet. A „wekerlei (ön)tudat” a politikai változásoktól függetlenül fennmaradt, talán mai napig is.
Egy összefoglaló cikk a Wekerletelep múltjáról és jelenéről: pestbuda.hu 2020.01.22. cikk
