Egy megszólalni képtelen nő, egy látását fokozatosan elveszítő férfi, némaság és vakság, és egy találkozás, mely talán képes életre kelteni az egymáshoz és a világhoz való kapcsolódás reményét. Az irodalmi Nobel-díjas Han Kang harmadik magyarul megjelent regényében két folyton szemlélődő, magányos ember csendes kitartással igyekszik feldolgozni az őket ért veszteségeket.
A 2024-es irodalmi Nobel-díjat a dél-koreai Han Kangnak ítélte a Svéd Akadémia „az olvasót a történelmi traumákkal szembesítő, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív, költői prózájáért”. Az írónak magyarul eddig két könyve jelent meg: a Booker-díjjal is jutalmazott Növényevő 2017-ben, valamint a Nemes teremtmények egy évvel később. A legújabb, eredetileg 2011-ben íródott Görög leckék pedig 2024 novemberében Kiss Marcell fordításában és a Jelenkor Kiadó gondozásában látott napvilágot.
A férfi ógörög szavakat rajzol a táblára, ügyesen leplezve, hogy szinte csak foltokat lát: egy örökletes betegség miatt hamarosan megvakul. A nő szorgalmasan jegyzetel, és senki nem sejti, hogy képtelen megszólalni: miután elvesztette édesanyját és a kisfia feletti felügyeleti jogot, fájdalmában megnémult. Mindketten azért vannak ebben a szöuli tanteremben, hogy egy holt nyelv szépségében leljenek vigaszra, ami végül nemcsak túlélni segíti, de egymás karjába is sodorja őket – együtt talán visszatalálnak a hanghoz és a fényhez.
A Görög leckék egyedülálló és érzéki mű, mely az emberi élet alighanem legfontosabb kérdéseire keres választ: hogy bírjuk el a lét súlyát, meg tudjuk-e magunkat értetni szóval vagy anélkül, és tudunk-e igazán kapcsolódni egymáshoz? A regény líraian elmosódó képek sora, és néma szóáradat, amely még sokáig visszhangzik az olvasóban.