Álmok és ábrándok, szomorú és vidám, szívszorító és kacagtató emlékképek, napsütött vagy ködbe vesző történetek színes forgataga Száraz Miklós György regénye. Egyszerre derűs és szomorú, és persze melankolikus is. Keserédes, miként maga az élet. Megríkat, aztán újra megnevettet. A végére megtanulunk egyszerre sírni és nevetni. Az Ezüst Macska szerzője ismét varázslatos világba kalauzolja el olvasóját.
Száraz Miklós György Lovak a ködben című nagyregénye egyszerre olvasható történelmi és szerelmes regényként, sőt akár esszéregényként is. Főhőse – és egyben narrátora –, Márta egyetemi tanulmányai miatt érkezik egy felvidéki kisvárosból a „magyarok fővárosába”, Budapestre. Úgy tűnhet, az ő néhány mozgalmas, bulikkal, izgalmas kirándulásokkal színesített diákévét beszéli el a könyv. Ám nem csak ezt! Hiszen Márta életén át- meg átvillan családjának története, bővebben a huszadik század magyar történelme is: Trianon fájdalmas következményei és az elcsatoltsággal való megbirkózás küzdelmei. Megelevenedik a Felvidék és Erdély jelene és múltja, a magyarországi rendszerváltozás körüli-utáni évek reményei és csalódásai – ám nem szabad elfelednünk, hogy a történelem és a „nemzeti sorskérdések” mellett SZMGY könyve mégiscsak egy csodálatos szerelem története, egy olyan szerelemé, melyet soha nem lehet majd elfeledni.
„Száraz Miklós Györgynek minden prózaírói furfang a kisujjában van: a magyar szépprózában talán még soha nem teremtett férfi író olyan hiteles női narrátort, mint amilyen a Lovak a ködben Mártája […] a Lovak a ködben elolvasása után a határon túli magyarság már senkinek sem fog csupán népességstatisztikai számot jelenteni, és Trianon sem csupán egy fejezet lesz számukra a történelemkönyvből. Ez az a könyv, amit minden gimnazistával el kellene olvastatni, és talán nem túlzunk, ha azt állítjuk: erre minden esély megvan. Hiszen aligha kétséges, hogy pár évtized múlva a kánonok némelyike a Lovak a ködben című regényt fogja a XXI. század elejének egyik legjelentősebb szépirodalmi műveként emlegetni” – írta a kötetről Haklik Norbert
(https://magyarnemzet.hu/kulturgrund/2001/11/lovak-a-kodben).