Roy Jacobsen norvég regény- és novellaíró. 1982-ben debütált a könyvkiadásban a Fangeliv (Börtönélet) című novelláskötettel, amely elnyerte a Tarjei Vesaas debütánsdíjat. A norvég kritikusok irodalmi díjának nyertese, és két regényét jelölték az Északi Tanács irodalmi díjára: Seierherrene (Győztesek) 1991-ben és Frost (Fagy) 2004-ben. A De Usynlige (Láthatatlan) 2017-ben bekerült a Nemzetközi Booker-díj rövid listájára, és kétszer is bekerült a Nemzetközi Dublini Irodalmi Díj rövid listájára.
"A sziget dióhéjba zárt kozmosz, ahol a csillagok a hó alatt, a fűben szunnyadnak. A szigetet nem lehet elhagyni. Időről időre mégis mindig megpróbálja valaki...
Ingrid Barroy egész családja - az állatok, a legelők, a remények és az álmok - egy sziget foglya. Apja arról álmodozik, hogy rakpartot épít, ahol majd kiköthetnek a hajók, de a világhoz való közeledésnek ára van. Ingrid anyjának más tervei vannak - még több gyerek egy még kisebb szigeten...
A szigetlakók élete kemény: a szemétben turkálva vagy a víz fenekére leengedett hálóból szerzik mindennapi betevőjüket. Így amikor Ingrid elég idős hozzá, elküldik a szárazföldre, hogy egy gazdag családnál szolgáljon. Norvégia is éppen nagy változásokon megy keresztül: az Ingridet fogadó modern világ szeszélyes, és sokszor kegyetlen.
Váratlanul tragédia történik, és Ingridnek vissza kell mennie, hogy megvédje azt az otthont, amiről azt hitte, már maga mögött hagyta."
Ingrid Barroy teljesen egyedül él a családnevét viselő észak-norvég szigeten. Szerettei vagy meghaltak, vagy szétszéledtek a szárazföldön. Ő mégis visszavágyott Barroyára. Háború van, Norvégiát elfoglalták a németek. Telnek az évek. Egy nap emberi testet sodor partra a víz, és aztán mindennap újabbakat. Ingrid még nem tudja, hogy az egyikük él...
Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja, természet és ember viszonya után ezúttal az emberi kapcsolatokat és az érzelmeket állítva középpontba: a szerelmesek nemcsak metaforikusan, hanem szó szerint is egyedül vannak egy egészen kicsi, de világot jelentő szigeten.
"A háború véget ért, és Ingrid Barroy elhagyja a szigetet, hogy felkutassa lánya apját. Alexander, az orosz hadifogoly, aki túlélte a Rigel elsüllyedését, megpróbált átkelni a hegyeken Svédországba. Most pedig Ingrid keresve követi őt, karjában gyermekükkel, a kislány sötét szemei és egy kézzel írott cetli csak az emlékei a kapcsolatukról. Kutatása során partizánokkal és kollaboránsokkal, menekültekkel és dezertőrökkel, bűnösökkel és a régi rendszer kiszolgálóival találkozik egy olyan országban, amely még mindig magán viseli a megszállás sebhelyeit. Az útja vége előtt kénytelen lesz feltenni magának a kérdést, mennyire ismeri valójában azt a férfit, akiért mindent kockára tett.
A várva várt harmadik regény a történelmi sorozatban, amely a Nemzetközi Booker-díj rövid listáján szereplő A láthatatlanokkal kezdődött, a Fehér tengerrel folytatódott, és az egész világon lenyűgözte az olvasókat."
Kép forrása: https://oromterv.blog.hu/2025/01/10/kedvenc_norveg_regenyeim