Leonidasz Purosz: Egy férfi sosem hagyja félbe

"Az identitásunkat nagyon sokszor valamivel szemben határozzuk meg. Nem tudjuk, mik vagyunk, de ezek és ezek biztos nem. Ez nem feltétlenül egészséges, sőt ismerjük a toposzt: a hős rendszerint azzá válik, ami ellen a legjobban küzd. Éppen ezért sokszor nem az érdekelt, mitől érvényes, ahogy magunkat meghatározzuk, hanem pont az, hogy mitől komikus, fals az egész önkonstrukció. A vers is általában akkor működik, akárcsak a regény vagy a film, ha érdekes és igaz konfliktusból indul ki...." Purosz Leonidasz

Szabad-e a fiúknak sírniuk, szabad-e a fiúknak kiabálniuk? Purosz Leonidasz verseskönyve azt a sokféle társadalmi és lélektani körülményt vizsgálja, amelyek között ma egy fiatal felnőtt férfivá kénytelen válni. Miféle játszmák, miféle versengések közepette kell erősnek mutatkoznia, mikor lehet sebezhető? Meddig lehet próbálgatni a hangot, a lehetőségeket, ha a kamaszkor kibúvói már bezárulnak? Purosz Leonidasz versei bátrak, meglepőek és érzékenyek, mint a veszekedés közben elhangzó tapintatlan igazságok.

Valaki hajnalban bizalmasan mondja - részlet

„Ne hagyd, hogy öltöztessenek!

Ha hagyod, barátom, ott vége.

Akit öltöztetnek, az valamire vágyik.

Máshogy akar élni.

Azt lenézik a beérkezettek.

Ismered a kudarchétvégéket?

Akit öltöztettek, hazakullog.

Akit nem, csak hazamegy.

Üres zsebbel mindkettő,

de nem mindkettő koldus.”