Gurnah regénye egy palimpszeszt. A palimpszeszt a modern irodalom egyik legizgalmasabb kísérlete arra, hogy ősi történeteket teremtsen újra. A regényben megjelenik egy-egy motívum az eredeti történetből, nem mindenhol és mindenütt követhető az „ős-mese”, de a lényeges dolgok átütnek a modern szövegen.
A palimpszeszt eredetileg azoknak a kéziratoknak a neve, melyekben az eredeti szöveget gondosan kivakarták, vagy átragasztották, hogy helyébe másikat lehessen írni.
Az Ezeregyéjszaka meséi keverednek a Korán-ból és a Bibliá-ból ismert József történetével az irodalmi Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah nagy sikert aratott varázslatos elbeszélésében – ahogy jelen van benne a 20. századi eleji Afrika gyarmatosítókkal és erőszakkal teli szörnyű és kíméletlen valósága is.
A tizenkét éves Yusufot az apja, adóssága fejében zálogba adja a dúsgazdag Aziznak, aki a kontinens keleti partvidékéről indul újra és újra kalmárkodni az ország szívébe, a dzsungel borította hegyek közt lakó vadállatok és vademberek közé. A kalandos expedíciók alaposan megedzik az időközben fiatalemberré serdülő fiút, de a legnagyobb megpróbáltatások mégis a kereskedő fallal körülzárt, paradicsomi idillt idéző kertjében várnak rá. Innen nyílik ugyanis ajtó a házban titokzatos módon rejtőzködő nők szobájához, ahová egy nap Yusuf is bebocsátást nyer.