Rendezvény Főoldalra Vissza
149 éves Kispest - JELENLEG NEM ELÉRHETŐ!
Rendezvény

Kispest júniusban ünnepli fennállásának 149. évfordulóját. Ilyenkor hagyományosan Városünneppel és a kerület legjelentősebb elismeréseinek átadásával ünnepeljük a helyi közösséget. Sajnos idén a járványhelyzet miatt ezt nem tehetjük meg, de  a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársainak jóvoltából egy ismeretterjesztő írást olvashatnak a település történetéről. 

Kispest

 

A település múltja

 

Régészeti kutatások alapján, tudjuk, hogy a település története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. Szarmata Sírt a (IV.sz, ill. avar kori temetőt, (VI-IX. sz-ból.) tártak fel a kutatók, de még 1909-ben a Wekerle telep építése során is találtak régészeti emlékeket, egy Árpád kori félköríves szentélyzáródású templom alapfalait. Az Árpád házi királyok idején ezen a területen létesült falvak a tatárjárás következtében elpusztultak, s a terület királyi birtokként vadászatokra szolgált Zsigmond, majd Mátyás király birtokaként. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, hosszú ideig lakatlan pusztasággá vált. A 18. sz. - ban készült térképek ezt a területet, homokbuckás mocsaras vizenyős résznek tüntetik fel "Sz. Lorencz" pusztájaként.

1726-tól-1841-ig a Grassalkovich család birtokában van ez a terület. A család kihalása után Héderváry-Viczay Károly örökli nőiágon a birtokot, aki a Sina családnak hamarosan eladja. 1861-ben Szent Lőrinc pusztát felparcellázzák. 1869-ben Colonie-Klein-Pest néven árulják a telkeket négyszögölenként 80 krajcárért.

A terület új birtokosai Herrich Károly mérnök miniszteri tanácsos, Egert József mérnök és Rózsa Lajos ügyvéd lettek. Az új tulajdonosok maguk parcellázták tovább birtokrészeiket. Herrich Károly elkészíti Kispest szabályos tervét, széles utcákkal, házhelyekkel.

 

 

Községgé válás

 

1871 június 11-én tartják meg Kispesten az első alakuló közgyűlést 1871-re , mint látható megfogalmazódott az idetelepülőkben az igény a községgé szerveződésre.1872-1873 között a még csak ideiglenes kisközség, mely már megalakítja az iskolai oktatás bázisát, az iskolaszéket, elnevezi utcáit.


1873. június 14-én Pest-Pilis-Solt Vármegye Törvényhatósági bizottsága elfogadja Kispest szervezési szabályrendeletét, és ideiglenes kisközségből községgé válik, 1874-től azonban már Nagyközségi rangra emelkedik. A nagyközség magába foglalja a mai Pestszentlőrinc területét is határai egészen Vecsésig nyúltak


1874-1908 a községszervezés, az alapvető közintézmények, egyházszervezéssel, oktatási intézmények a művelődési lehetőségek, kialakításával kovácsolja össze az itt élőket. Az 1886-ban megalakuló ipartestület, jelzi azt is, hogy a településen élők számára munkahelyek is teremtődtek növelve ezzel a község megtartó erejét.

 

Kispest népessége ebben az időben jelentős növekedést mutat, 1890-ben 4523 lakosa volt már a községnek.

Fejlődik a település a villamos, már 1900 óta jár, az utak és vízelvezető-csatornák épülnek. 1908-ra felerősödik Pusztaszentlőrinc elszakadási mozgalma, melyet a kispestiek a megelőző időszakban nem tudtak támogatni, félve attól, hogy községük területi csökkenése veszélyezteti működésüket. Azonban 1908-ra ténnyé vált, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére modern "lakótelep" épül, mely a lélekszámot, a beépítettséget, a tovább fejlődést erősíti. Így már hozzájárulnak ahhoz, hogy 1909-ben Pusztaszentlőrinc elszakadjon Kispesttől.

 

1911 -re Kispest járási székhely lesz, idetartozik Erzsébetfalva, Csepel, Soroksár, Pestszentlőrinc, Dunaharaszti.

Az 1908-ban elkezdett Wekerle telep építése nagy ütemben folyik, a korszak legjelentősebb építészei - Birbauer - Borbiró-Virgil. Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Győri Ottmár, Györgyi Dénes, stb - által tervezett lakónegyed házai egymás után bújnak elő.

1920-ra a lakosság lélekszáma már 50.000 fő, fölé emelkedik. Foglalkoztatási megoszlás alapján a lakosság kb. 10% munkás, akik helyben dolgozhattak Kispest gyáraiban. A már 1880-tól működő Biehn-féle kátránygyárban, az 1900-ban létesült Hofherr- Schrantz gépgyárban, az ugyancsak ekkortól termelő Hungária Jacquard Szövőgyárban, a Kispesti Textilgyárban, Teudloff-és Dittrich Armatúra Szivattyú és gépgyárban, vagy az 1922-ben megalapított Porcelán-, Kőedény-és Kályhagyárban, - a későbbi Gránit gyárban - hogy csak a legfontosabbakat említsük Kispest nagyüzemei közül.

 

 

Kispest önálló város

 

1921 november 15 -én a képviselőtestület ülése döntött arról, hogy Kispest rendezett tanácsú várossá alakuljon át. A városi alakuló közgyűlést 1922 július 22-én tartották. Kispest város első polgármestere Dr. Válya Gyula lett a Liberális Blokk jelöltjeként. Főjegyzőnek Brandtner Pált választották meg.

Kispest város története kezdődik itt a városiasság előnyeivel és súlyos felelősségével. Lendületes fejlődés, megtorpanás, szociális problémák az egészségügyi ellátás megoldatlansága mind egyszerre jellemzi a kezdeti időszakot.

1925-ben a város fejlesztése érdekében a New-Yorki Speyer bankháztól kölcsönt vett fel a város. A kölcsönt fejlesztésre, utak egészségügyi intézmények építésére használják fel. Igyekeznek kialakítani a város új arculatát, biztosítani az oktatás minden szintű jelenlétét, megteremteni a művelődés, szórakozás korigényéhez igazadó színvonalát. Az 1929-33-as gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a várost. Csökkent a termelés, nőtt a munkanélküliség, a város gazdálkodása is gondokkal küszködött. A válság elmúltával 1936-tól fokozatosan fellendült a termelés konszolidálódott a gazdasági élet. Tovább folytak a korábban eltervezett beruházások a közműépítés új területek épültek be. Közintézmények épültek, Mentőállomás, Szanatórium létesült. Elmondható, hogy igazi hőskorszaka volt ez az időszak Kispestnek, melyben megmutathatta fejlődőképességét, tenni akarását.

A második világháború időszakában a gyárak haditermelésre álltak át, és az itt élők sem menekülhettek a háború borzalmai elől.

1942-ben légitámadás éri a várost, 1943-ban szőnyegbombázás dönti romba az épületeket, pusztítja az emberi életet. Kispesten 1945. január 9-én ér véget a háború.

 

 

Budapest XIX. kerülete

 

Megindult a romeltakarítás, az újjáépítés. Újra indultak az iskolák, 1947-re normalizálódott a közlekedés, autóbuszok jártak, melyek összekötötték Kispestet Budapesttel és más városrészekkel. 1950-től Kispest a Főváros 19. kerülete.

1950 után Kispest fejlődése kétarcúságot mutat. Egyik oldalon tovább működnek és szaporodnak az ipari termelés központjai, másik oldalon Budapest részeként is peremváros marad. A meginduló átalakulás azonban nem jelentett mindig örömöt. Az 1970-es években kezdődött szanálás, bár komfortosabb lakhatási körülményeket biztosított, az átgondolatlan terület rendezés azonban megszüntette az egykori város arculatát. Az új lakónegyedek, a metró kiépítése, az infrastruktúra fejlődése a kertvárosok növelik a kerület megtartó erejét, és presztízsét. Az őslakosok, az újonnan betelepülők tovább hordozzák település múltját, megőrizik régi hagyományaikat, lokálpatriótává válnak.

 

 

1872 - Iskolaszék alakul, és ugyanebben az évben megállapítják az első utca neveket.

1873- július 20-ára kialakul a község végleges szervezete.

1874-ben Pestvármegye a nagyközséggé alakulást jóváhagyta. Kispest nagyközség lett.

1875-ben hatalmas árvíz pusztított, mely megakasztotta a város lakosságának gyarapodását. Hirtelen zuhanni kezdtek a telekárak az emberek menekültek.

1879-re felépül a Petőfi utcai elemi iskola földszintes épülete.

1883- Biehn János kátránygyára megkezdi működését.

1883- önálló római katolikus plébánia működik. Első plébánosa Ribényi Antal.

1884-re augusztus 14-én felavatják az új községházat

1885-ben elkészül a Kispest-Szentlőrinci vasútállomás

1886- az Üllői úti Szabó-féle vendéglőben megalakul az Ipartestület

1888- megalakul az Önkéntes Tüzoltóegyesület

1890-a közlekedési gondok enyhítésére naponta 2x2 órát közlekedett a társaskocsi a "Muki"

1894-ben felavatják Kispest Színházát, melyet Bódy János épített

1895-ben megjelenik az első helyi lap A Kispest -Szentlőrinci Ellenőr . Seper Kajetán hírlapíró szerkesztésében.

1895-megalkul a Kispesti Dalárda

1898- kibővítik a községházát, megépül az egész földszinti rész.

1900-ra kiépül a Kispest Szentlőrinci Villamosvasút,

1908- megkezdődik a Wekerle-telep építése.

1908-1909 Pusztaszentlőrinc elszakad Kispesttől.

1909 megalakul a Kispesti Atlétikai Club

 

Elégedettségmérés



Nyitott Könyvespolc a KÖKI Terminál II. emeletén!

 

KMO Művelődési Központ

1191 Budapest, Teleki u. 50.
Tel.: 282-9736, 282-9826
Fax: 282-9752/0113
e-mail: kmo@kispest.hu
honlap: www.kmo.hu

Nyitva tartás:

hétfő-péntek: 8.00-21:00
szombat-vasárnap: rendezvénytől függően